ÁLLÍTSUK MEG AZ AKKUGYÁRAKAT!

EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS AZ
EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG
LÉTREHOZÁSÁÉRT

Aláírom
Donáth Anna

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője Európai Polgári Kezdeményezést indított, hogy jöjjön létre egy olyan erős

EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG,

ami a környezetszennyező üzemeket Európa-szerte ellenőrizheti, büntetheti és ha kell, be is zárathatja.

A magyar hatóságokat a kormány szándékosan legyengítette, így nincs, aki megvédené a magyarokat a hazánkba telepített, környezetre és egészségre veszélyes akkugyárak szennyezéseitől.

Ne hagyjuk magunkat!

Gyűjtsünk össze 1 millió aláírást az Európai Unió állampolgáraitól!

Az Európai Polgári Kezdeményezés szabályai szerint így az Európai Bizottság köteles lesz érdemben foglalkozni Donáth Anna erős Európai Környezetvédelmi Hatóság felállítására tett javaslatával!

ELINDULT AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÉS!

Írd alá Te is online 2 perc alatt, és küldd tovább egy ismerősödnek a kezdeményezést!

Add meg az e-mailcímedet, hogy értesíthessünk a gyűjtés fejleményeiről!

EU polgári kezdeményezés

Miért van szükség Európai Környezetvédelmi Hatóságra?

A következő években egyre több akkumulátorgyár kezdi meg a termelését Európa-szerte. Ennek az Európában viszonylag új, környezetre rendkívül veszélyes iparágnak a terjedése önmagában is indokolttá teszi, hogy a nemzeti hatóságokon túl egy erős, európai zöldhatóság alakítsa az akkumulátorgyárak szabályozási környezetét és felügyelje ezen szabályok betartását.

Különösen igaz ez amiatt, hogy nemcsak az akkumulátoriparban vannak jelen olyan gigacégek, akik határokon átnyúló környezetszennyezéssel veszélyeztetnek. Hiszen akár a talajvíz, akár a folyóvizek, akár a levegő szennyezéséről, vagy a határokon átnyúló hulladékkezelésről beszélünk, az óriásszennyezők által okozott károk nem állnak meg az országhatároknál. Ilyen esetekben pedig szükséges egy olyan, tagállami hatóságok felett álló szerv, amelyik hatáskörrel bír a határokon átnyúló szennyezések kivizsgálásában, és az intézkedések meghozatalában.

Miért van szükség Európai Környezetvédelmi Hatóságra?

A következő években egyre több akkumulátorgyár kezdi meg a termelését Európa-szerte. Ennek az Európában viszonylag új, környezetre rendkívül veszélyes iparágnak a terjedése önmagában is indokolttá teszi, hogy a nemzeti hatóságokon túl egy erős, európai zöldhatóság alakítsa az akkumulátorgyárak szabályozási környezetét és felügyelje ezen szabályok betartását.

Különösen igaz ez amiatt, hogy nemcsak az akkumulátoriparban vannak jelen olyan gigacégek, akik határokon átnyúló környezetszennyezéssel veszélyeztetnek. Hiszen akár a talajvíz, akár a folyóvizek, akár a levegő szennyezéséről, vagy a határokon átnyúló hulladékkezelésről beszélünk, az óriásszennyezők által okozott károk nem állnak meg az országhatároknál. Ilyen esetekben pedig szükséges egy olyan, tagállami hatóságok felett álló szerv, amelyik hatáskörrel bír a határokon átnyúló szennyezések kivizsgálásában, és az intézkedések meghozatalában.

Milyen ügyekkel foglalkozna az Európai Környezetvédelmi hatóság?

Határokon átnyúló légszennyezés
Az egyik EU-tagállamban kibocsátott légszennyező anyagok a széljárás következtében a másik tagállam területén befolyásolhatják a levegő minőségét. Például az egyik tagállamból származó ipari kibocsátás vagy közlekedésből származó szennyezés szmogot vagy savas esőt okozhat a közeli tagállamokban.
Vízszennyezés
Határokon átnyúló folyók és tavak esetén több EU-tagállam lehet érintett a szennyezésben, mivel a mezőgazdasági lefolyás, az ipari kibocsátások vagy a szennyvíztisztító telepek által az egyik tagállamban kibocsátott káros anyagok szennyezhetik a határokon átfolyó víztesteket, ami hatással lehet a folyásirányban lejjebb fekvő tagállamokra. Gondoljunk csak a Sajó szennyezésére.
Tengeri szennyezés
Az EU part menti tagállamai a tengerszennyezésen keresztül hatással lehetnek a szomszédos tagállamokra. A hajókból származó kibocsátások, az olajszennyezés és a nem megfelelő hulladéklerakás a több tagállam által közösen használt parti vizek szennyezéséhez vezethet.
Talajszennyezés
A veszélyes anyagok, például vegyi anyagok vagy hulladékok határokon átnyúló szállítása baleset vagy nem megfelelő kezelés esetén a talajszennyezés kockázatát hordozzák magukban, ami hatással lehet a baleset helye szerinti tagállam talajminőségére és mezőgazdaságára.
Zajszennyezés
A repülőterek, autópályák és a határok közelében lévő ipari létesítmények zajszennyezése hatással lehet a szomszédos tagállamok lakóinak életminőségére és egészségére, mivel a zaj nem ismeri a politikai határokat.
Határokon átnyúló hulladékkezelés
A hulladékok – beleértve a veszélyes hulladékokat is – nem megfelelő elhelyezése az EU egyik tagállamában ugyancsak határon átnyúló környezeti hatásokkal jár, amikor a hulladék illegálisan átlépi a határt vagy szennyezi a talajvizet.
Éghajlatváltozás
Az EU tagállamai között a üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos kibocsátási szintek eltérései egyenlőtlenségeket eredményezhetnek az éghajlatváltozás hatásaiban. A magasabb kibocsátású országok hozzájárulhatnak a Föld általános felmelegedéséhez, ami az időjárás változásán, a tengerszint emelkedésén és egyéb tényezőkön keresztül valamennyi uniós tagállamot érinti
Határokon átnyúló légszennyezés
Az egyik EU-tagállamban kibocsátott légszennyező anyagok a széljárás következtében a másik tagállam területén befolyásolhatják a levegő minőségét. Például az egyik tagállamból származó ipari kibocsátás vagy közlekedésből származó szennyezés szmogot vagy savas esőt okozhat a közeli tagállamokban.
Vízszennyezés
Határokon átnyúló folyók és tavak esetén több EU-tagállam lehet érintett a szennyezésben, mivel a mezőgazdasági lefolyás, az ipari kibocsátások vagy a szennyvíztisztító telepek által az egyik tagállamban kibocsátott káros anyagok szennyezhetik a határokon átfolyó víztesteket, ami hatással lehet a folyásirányban lejjebb fekvő tagállamokra. Gondoljunk csak a Sajó szennyezésére.
Tengeri szennyezés
Az EU part menti tagállamai a tengerszennyezésen keresztül hatással lehetnek a szomszédos tagállamokra. A hajókból származó kibocsátások, az olajszennyezés és a nem megfelelő hulladéklerakás a több tagállam által közösen használt parti vizek szennyezéséhez vezethet.
Talajszennyezés
A veszélyes anyagok, például vegyi anyagok vagy hulladékok határokon átnyúló szállítása baleset vagy nem megfelelő kezelés esetén a talajszennyezés kockázatát hordozzák magukban, ami hatással lehet a baleset helye szerinti tagállam talajminőségére és mezőgazdaságára.
Zajszennyezés
A repülőterek, autópályák és a határok közelében lévő ipari létesítmények zajszennyezése hatással lehet a szomszédos tagállamok lakóinak életminőségére és egészségére, mivel a zaj nem ismeri a politikai határokat.
Határokon átnyúló hulladékkezelés
A hulladékok – beleértve a veszélyes hulladékokat is – nem megfelelő elhelyezése az EU egyik tagállamában ugyancsak határon átnyúló környezeti hatásokkal jár, amikor a hulladék illegálisan átlépi a határt vagy szennyezi a talajvizet.
Éghajlatváltozás
Az EU tagállamai között a üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos kibocsátási szintek eltérései egyenlőtlenségeket eredményezhetnek az éghajlatváltozás hatásaiban. A magasabb kibocsátású országok hozzájárulhatnak a Föld általános felmelegedéséhez, ami az időjárás változásán, a tengerszint emelkedésén és egyéb tényezőkön keresztül valamennyi uniós tagállamot érinti

Hogyan működne az Európai Környezetvédelmi hatóság?

Az Európai Környezetvédelmi Hatóság független központi szerv, amely akár hivatalból, akár bejelentés alapján jár el. Alapvető feladata, hogy a potenciálisan határon átnyúló, uniós szintű környezeti hatásokkal kapcsolatban engedélyezési, felügyeleti tevékenységet lásson el. Uniós szintű környezetszennyezés esetén szankciókkal – a környezetszennyező tevékenységtől való eltiltással, az eredeti állapot helyreállításával, a szennyezéssel arányos mértékű pénzbírság kiszabásával stb. – sújtja a szennyezőt a “szennyező fizet” elvének megfelelően.

A tagállami környezetvédelmi hatóságok nem minden esetben rendelkeznek specifikus és naprakész szaktudással a komplex ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenységek környezeti hatásai kapcsán. Az adott tagállam közigazgatási rendszerétől függően a környezetvédelmi eljárásokkal kapcsolatos döntések sokszor helyi, kistelepülési szinten kerülnek meghozatalra. Egy erős Európai Környezetvédelmi Hatóság felállításával megelőzhetővé válik, hogy a potenciálisan határokon átnyúló környezetszennyezést okozó óriásszennyező cégek az uniós állampolgárok életét és egészségét, valamint a környezetet károsító tevékenységet folytassanak.

Hogyan működne az Európai Környezetvédelmi hatóság?

Az Európai Környezetvédelmi Hatóság független központi szerv, amely akár hivatalból, akár bejelentés alapján jár el. Alapvető feladata, hogy a potenciálisan határon átnyúló, uniós szintű környezeti hatásokkal kapcsolatban engedélyezési, felügyeleti tevékenységet lásson el. Uniós szintű környezetszennyezés esetén szankciókkal – a környezetszennyező tevékenységtől való eltiltással, az eredeti állapot helyreállításával, a szennyezéssel arányos mértékű pénzbírság kiszabásával stb. – sújtja a szennyezőt a “szennyező fizet” elvének megfelelően.

A tagállami környezetvédelmi hatóságok nem minden esetben rendelkeznek specifikus és naprakész szaktudással a komplex ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenységek környezeti hatásai kapcsán. Az adott tagállam közigazgatási rendszerétől függően a környezetvédelmi eljárásokkal kapcsolatos döntések sokszor helyi, kistelepülési szinten kerülnek meghozatalra. Egy erős Európai Környezetvédelmi Hatóság felállításával megelőzhetővé válik, hogy a potenciálisan határokon átnyúló környezetszennyezést okozó óriásszennyező cégek az uniós állampolgárok életét és egészségét, valamint a környezetet károsító tevékenységet folytassanak.

ÁLLÍTSUK MEG EGYÜTT AZ AKKUGYÁRAK SZENNYEZÉSÉT!

ÍRD ALÁ DONÁTH ANNA EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉSÉT EGY EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG FELÁLLÍTÁSÁRA!

Aláírom

Share