2023 áprilisában is rohamosan drágultak a termékek Magyarországon. A KSH nemrég közzétett hivatalos inflációs statisztikái szerint 24%-kal drágábbak a termékek 2023 áprilisában mint a 2022-es azonos időszakban. Ezzel április sorban a 8. olyan hónap volt, amelyben 20%-nál nagyobb arányban nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest.
Bár az infláció természetétől fogva nem nőhet a végtelenségig, az előző havi adathoz képest 1,2 százalékponttal lassuló drágulás sajnos nem jelenti azt, hogy a magyarok jobban élnének, pusztán csak annyit, hogy áprilisban is 24%-os ütemben értéktelenedett el a pénzünk egy év leforgása alatt. A KSH számaiből látszik, hogy még az előző hónaphoz képest is tudtak drágulni 2023 áprilisában a termékek.
A KSH számai sajnos nehezen okoznak meglepetést – mindannyian tapasztaljuk, hogy hónapok óta már a kisbevásárlások ára is az egekbe nőtt. A magyarok pedig egyre kevesebbet tudnak megengedni maguknak: a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hónapokban több, mint 10%-kal csökkent, amely zuhanás nagyobb, mint ami a 2008-09-es válságidőszakban volt tapasztalható. Azaz még a 2008-09-esnél is nagyobb megélhetési válságba kerültünk. A 2021-ben is Magyarországon voltak a 2. legalacsonyabbak az Európai Unióban Bulgária előtt, ahogy pedig az infláció nő, a bérek reálértéke, azaz a megvásárolható termékek mennyisége csökken.
A kormány semmit nem próbál tenni a magyarok elszegényedése ellen. Az árstopok Nagy Márton gazdasági miniszter korábbi beismerése szerint is rossz intézkedések, amelyeket csak ideiglenes jelleggel vezettek be a tavalyi év elején, amelyekből már csak nehezen tudnak kijönni. Annak ellenére, hogy a kategória néhány termékének ára semmit nem emelkedhetett, összességében mégis rekord értéken, 40% felett van az élelmiszerár-infláció.
Az inflációt sokszor hívják a “szegények adójának”, ugyanis az alaptermékek a havonta kevesebb pénzből élők fogyasztási kosarában vannak nagyobb arányban jelen, így a drágulásuk nekik okozza a legnagyobb problémát, bár a jelenlegi magyar inflációs szint már a középosztálynak is igencsak feltűnik. A 444 és a G7 gyűjtéseiből is láthatjuk, hogy az elmúlt egy évben alapélelmiszerek drágultak a legjobban, mint a vaj, kenyér, vagy a nem ársapkás tej, pusztán árstopos termékekből pedig nem lehet megélni – már ha megtaláljuk őket a boltokban egyáltalán. A nyugdíjasokra vonatkoztatott infláció, az előző évi árakhoz viszonyítva, még kicsit rosszabb is, mint a teljes lakosságra viszonyított, ez 25,3% idén áprilisban.
Az MNB is az ársapkák káros hatásai mellett érvel, többek közt kifejti azt is, hogy az ársapkák okozta áremelkedések tartósak lehetnek: “A mi álláspontunkat támasztják alá a hosszabb távú tapasztalatok, amelyek szerint az élelmiszerek esetében aszimmetrikus átárazási gyakorlat a jellemző: a költségek emelkedése rövid időn belül megjelenik az élelmiszer-inflációban, míg azok csökkenését a vállalatok inkább arra használják fel, hogy a későbbiek folyamán szükségessé váló áremeléseket későbbre tudják halasztani.” (idézet Balatoni András, az MNB előrejelzési igazgatóságának vezetője G7-es cikkéből).
A drágulást ez a kormány letörni nem tudja, mivel az infláció egy öngerjesztő folyamat is, ami beépül a várakozásokba, az infláció jelenlegi, 25,2%-ról 24%-ra való mérséklődése pedig nem elégséges. A magyar kormányban pedig sem a külföldnek, sem a piaci szereplőknek nincs bizalma. A bizalmat csak az EU-s pénzek hazahozásával lehetne helyreállítani, amire eddig ez a kormány képtelen volt.
A Momentum helyreállítaná az országba vetett bizalmat és hazahozná az EU-s pénzeket.
A Momentum gazdaságpolitikai munkacsoportja
