„De a Ti életetekben is eljön a pillanat, és rá fogtok ébredni, hogy kell egy hely, egy nyelv, egy otthon, ahol az ember az övéi között, biztonságban és szeretetben leélheti az életét. Egy hely, ahova visszatérhettek. Ahol megérezhetitek, hogy az élet nem hiábavaló és a végén sem hullik a semmibe. Hozzáadódik és beépül az ezeréves nagyszerű alkotásba, amit egyszerűen csak hazának, Magyar Hazának nevezünk.”
Orbán Viktor, 2018.03.15.
Eljött a pillanat. Ráébredtem valamire.
Végignéztem Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke ünnepi március 15-ei beszédét.
És sírok. Potyognak a könnyeim. Nem, nem a meghatottság könnyei. Nem örömkönnyek.
Mélyen elszomorodtam. És nem tudom, mit tehetnék.
Mélységesen fáj, amit egyre tisztábban látok.
Középiskolás voltam, amikor 2002-ben a Fidesz a választások előtt többek között azzal kampányolt, hogy aki őket támogatja, tegye ki/hagyja magán a választásokig a kokárdát. Egy középiskolai barátnőmmel rengeteget beszélgettünk, vitatkoztunk az aktuális politikai helyzetről. Ő akkor azt mondta, hogy a Fidesz szembe állítja egymással azt a magyar embert aki X pártra akar szavazni, azzal a magyar emberrel, aki Y pártra kíván szavazni, és kisajátít egy nemzeti jelképünket.
Be kell vallanom, nem értettem miért mondja és nem értettem vele egyet…
Most mindent megértettem.
Kamaszként még nem láttam, nem éreztem, mi van emögött. Szimpatikusak voltak. Nagyon sok jó dolgot vezettek be. Sok család és keresztény ember hálás lehet nekik.
Ami a kokárdával kezdődött, ma gyűlöletkampánnyá nőtte ki magát.
Igen, nagyon sokféleképpen lehet vélekedni a bevándorlásról és a menekültkérdés kezeléséről. Ebben egyébként nincsenek ordító különbségek a pártok véleményében, szinte mindegyik erősítené Európa külső határainak védelmét. A Momentumnak van egy konstruktív javaslata az EU által javasolt menekültkvóták rendszerének átalakítására. Sokféleképpen lehet vélekedni gazdasági folyamatokról, megoldási irányokról, Európáról, Amerikáról vagy Oroszországról, az egyházakról, a kereszténységről vagy az iszlámról.
Ezekről beszélgetni kell. Vitázni kell. Ezért találták ki a Parlamentet és a pártokat.
Tényleg ott tartunk, hogy egy miniszterelnöknek az a meggyőződése, hogy aki a Fidesz jelöltjével szemben indul vagy ellenzékit támogat a szavazatával, az romba akarja dönteni az országot (és Soros áll mögötte)? És nem mellesleg ennek a véleményének egy nemzeti ünnepen ad hangot?
Ezért viseltük 2002-ben a választásokig a kokárdát?
Fáj…
Nagyon fáj…
Magyar vagyok, szívből szeretem a hazámat.
És nem fogok a Fideszre szavazni.
Nem félek.
… kell egy hely …
… egy nyelv …
… egy otthon ..
Van Remény!
Kohutné Guti Márta
