Gőzerővel folyik a kampány, és bár a tervek változnak, a budapesti olimpia ára egyre nő. Egyedül a sajtólétesítményekre közel 100 milliárd forintot tervezünk elkölteni, és ez már a szűkített verzió. Annyi pénzt szánunk a médiát kiszolgáló épületekre, amennyiből egyszerre kijönne a hármas metró felújítása és a hajléktalan-ellátó rendszer négy éves költségvetése. Sorozatunk első részében a médiát kiszolgáló létesítmények költségeit nézzük át, a hivatalos pályázati oldalon közzétett tervezet adatai alapján.
Sokat fogunk költeni
Agenda 2020, Budapest 2024, magyar olimpia – hónapok óta téma a hazai sajtóban, hogy a kormány pályáztatni akarja Budapestet a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére. A helyszínek néha módosulnak, a tervek változnak, és a kormány elkötelezettsége mellett ma már csak egy dolog a biztos: sokba fog kerülni.
Elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy a költségeket három kategóriába lehet sorolni a finanszírozók alapján. Egyrészt minden rendező város felállít egy Olimpiai Szervező Bizottságot (OCOG), amelynek feladata az előkészületek megszervezése és a játékok lebonyolítása. Az OCOG emellett kezeli a Nemzetközi Olimpiai Bizottságon keresztül érkező, a szponzori szerződésekből befolyó, illetve az eladott jegyek után keletkező bevételeket is. Másrészt a magyar olimpiai pályázat – a részletek kifejtése nélkül – számol magánbefektetőkkel is, akik, a tervek szerint, a játékok után újrahasznosítanák a felhúzott épületeket. Végül pedig a számunkra legfontosabb kategória következik, az állam ráfordítása az adóforintjainkból. Utóbbi esetében természetesen a lehetséges túlköltésekkel és előre nem látható költségekkel nem számolunk, bár bekövetkezésük sajnos várható.
Médiahelyszínek
A közvetlenül a média kiszolgálására készülő épületekből 5 szerepel a pályázatban – a PwC eredeti megvalósíthatósági tanulmánya még 7 épülettel számolt, de a szeptemberi módosítások után ez lecsökkent.
A legnagyobb tétel az észak-pesti FOKA-öbölhöz tervezett Médiafalu III, amelynek összköltségét 55 milliárd forint körülre becsülik – ebből 52 milliárdot az állam állna. A másik két médiafalu sem lenne sokkal olcsóbb: az I-es számú, Lágymányoson, 52 milliárdba (ebből 3,7 milliárd állami, 46 millárd magánbefektetés, a többit pedig az OCOG állná); a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett II-es számú pedig 29 milliárdba kerülne (27,9 milliárd a magyar állam költsége).
A maradék két létesítmény a Nemzetközi Közvetítő Központ (angol nevének rövidítése alapján csak IBC), illetve a Sajtóközpont (MPC) összesen 34 milliárd forintba kerülnének, bár itt a tanulmány szerint az állami hozzájárulás, köszönhetően az OCOG beruházásának, “mindössze” 8,2 milliárdra rúgna. Összefoglalva tehát – 2016-os áron számolva – csak a budapesti olimpiát közvetítő sajtót kiszolgáló létesítmények 91,8 milliárd forintjába kerülnének az országnak. De mire is lenne elég ez a közel 92 milliárd forint?
Az olimpia ára
92 milliárd forint rengeteg pénz és ezt mi sem példázza jobban, mint hogy a második legnagyobb magyarországi város, Debrecen teljes költségvetése 2016-ban 56 milliárd forintot tett ki. Lefordítva, az ország egyik kulturális, gazdasági, oktatási, közigazgatási és számos egyéb szempontból legfontosabb városa évente annak a pénznek kevesebb mint két harmadából gazdálkodik, amit a kormány a magyar olimpia sajtólétesítményeire tervez költeni.
Ennek kapcsán gyakran felmerül az érv, hogy ezek a beruházások viszont komoly fejlesztésekés a főváros profitálni fog belőlük. Ha megnézzük azonban azokat a terveket, melyek pénzhiány miatt akadoznak vagy törölve lettek, egyből felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e mégis hatékonyabban elkölteni ezeket a tízmilliárdokat. Ennek egyik legnyilvánvalóbb példája a 3-as metró felújítása: az eredeti tervek szerint a projekt 137,5 milliárdos összköltségéből 40 százalék, azaz 55 milliárd esne az államra, a többit az EU fizetné. Már ha menne a projekt. Hasonló kérdés merül fel, ha a hajléktalan emberek ellátását nézzük, hiszen az állam erre évente nagyjából 9 milliárd forintot költ. Ez annyit tesz, hogy a budapesti olimpiai sajtólétesítmények árának kevesebb, mint 10 százalékából meg lehetne duplázni a fedél nélkül élő honfitársaink támogatására szabott keretet.
Folytatjuk
A sort pedig természetesen még hosszan lehetne folytatni, de minden egyes javaslat kapcsán ugyanoda lyukadunk ki: ezt az összeget az egész ország számára sokkal hasznosabban fel lehetne használni. Az pedig külön ijesztő, hogy ez a 92 milliárd csak egy kis szelete annak, amit a budapesti olimpiára tervez költeni a kormány. A PwC megvalósíthatósági tanulmánya ugyanis 780 milliárd forint veszteséggel számol, szakértők szerint azonban valószínűbb a 3-5000 milliárd. A következő részben tovább boncolgatjuk, várhatóan mennyi lesz a budapesti olimpia ára. A játékokhoz kapcsolódó reklámkampány költségeit fogjuk megvizsgálni.
– Tompos Márton
