Nem jó, de nem is tragikus – talán a Csernobil sorozat ezerszer idézett sorával lehetne legjobban leírni a magyar oktatási kormányzat koronavírus-járvány alatti érettségipolitikáját európai összehasonlításban. Csak remélni tudjuk, hogy hazánkban a vitatott döntések után nem történik az ukrajnai esethez hasonlóan nagy baj. De hogyan is csinálják más európai országok? Nemzetközi kitekintés Tóth Endrétől.
Az Egészségügyi Világszervezet március 11-én világjárvánnyá nyilvánította a koronavírus-megbetegedés terjedését. Mára gyakorlatilag a Föld összes országába eljutott a járvány, így nincs menekvés, az apró vírus okozta fenyegetéssel minden közösségnek meg kell küzdenie. Mivel a koronavírussal való küzdelmet alapvetően nemzetállami szinteken vívják, ez kiváló alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk különböző kultúrájú, fejlettségű és eltérő társadalmi berendezkedésű országok politikai válaszait és megküzdési stratégiáit, legyen szó az egészségügyről, a gazdasági következményekről, vagy éppen oktatási kihívásokról.
Oktatási területen a járvány okozta egyik legnagyobb kihívás az érettségi vizsgák biztonságos lebonyolítása. Azt minden európai ország vezetése érzi, hogy valamit tenni kell, nem lehet pontosan ugyanúgy érettségiztetni, mint békeidőben. Az érettségi ugyanis mindenhol óriási tömegeket mozgat meg, és az otthoni karanténból kiszabaduló diákok, tanárok és szülők tömege könnyen belobbanthatja az addig nagy nehézségek árán kordában tartott járványt. Az oktatási vezetők előtt alapvetően a következő lehetőségek álltak:
- Az idei érettségi teljes eltörlése, és az érettségi jegyek középiskolai teljesítmény alapján történő kalkulálása. Kétségtelenül ez a lehető legbiztonságosabb megoldás, megspórolható vele a személyes érintkezések számának drámai megugrása és a járvány elszabadulása. Azonban alkalmazása problémát okoz azokban az oktatási rendszerekben, ahol az érettségi vizsgák egyben a felsőoktatási felvételit is jelentik, és százalékos eredményre van szükség, illetve igazságtalan lehet olyan helyeken, ahol nagy különbség van az egyes középiskolák diákokkal szemben támasztott elvárásaiban. Ezt a megoldást választotta többek között Nagy-Britannia, Franciaország és Szlovákia is.
- Érettségi vizsgák elhalasztása. Ideális megoldás lehet abban az esetben, ha az eredetileg meghirdetett időpont épp a járvány meredeken felfele ívelő szakaszára vagy tetőpontjára esik. Egy későbbi időpontban, mikor a korlátozó intézkedések segítésével úrra lett az adott ország a járványon, már nyugodtabb körülmények között kerülhet sor a vizsgákra. Hátránya ugyanakkor, hogy a járvány terjedése kiszámíthatatlan fordulatokat vehet, így nem garantálható tökéletesen, hogy a későbbi időpont ideálisabb lesz az eredtinél. Nagyon sok ország döntött emellett a lehetőség mellett Európában, többek között Ausztria, Csehország, Lengyelország és Észtország is.
- Érettségi vizsgák számának jelentős csökkentése. Az érettségi egyszerűsítése, a vizsgák számának redukálása egyben a személyes találkozások számát is csökkenti, így jó eszköz lehet a biztonsági kockázatok kordában tartására. Sok ország élt is ezzel a lehetőséggel: többek között Olaszország, Ausztria és hazánk is.
- Biztonsági intézkedések a fertőzésekkel szembeni védelem érdekében. Kötelező maszk- és kesztyűviselés, egy teremben lévő diákok számának korlátozása, a vizsgázók közötti kötelező távolságtartás, a dolgozatok fertőtlenítése/pihentetése – ezen eszközök valamilyen kombinációjával minden ország él. De bármilyen körültekintő is a szervezés, a megfertőződés esélye jelentősen nő a résztvevők körében.
Mi a jó választás?
Az a szomorú tény, hogy nincs univerzális, mindenhol alkalmazható jó megoldás a helyzetre. Egyrészt az egyes országokban más és más fázisban van éppen a járvány, de jelentős különbségek vannak az országok között az érettségi vizsga lebonyolításának módjában, szokott időpontjában és az érettségi és a felsőoktatási felvételi kapcsolatában is. Az ugyanakkor alapvető elvárás, hogy az érintettekhez időben jussanak el a fontos információk, és kiszámítható, megnyugtató és következetes legyen a kormány kommunikációja. Emelett a legfontosabb elvárás az országok vezetése felé, hogy a diákok, pedagógusok és családjaik biztonságáról körültekintően gondoskodjon, a járványhelyzet eszkalálódását elkerülje. További szempont, ami könnyen ellentmondásba kerülhet a biztonsági igényekkel, hogy a felsőoktatási felvételiben ne legyen fennakadás, és igazságos döntés szülessen, ne hozzák aránytalanul hátrányos helyzetbe a diákok egyes csoportjait a bejelentett változások. Nagy kihívás egy ilyen gyorsan változó helyzetben megfelelni az elvárásoknak, de amint látjuk majd nem lehetetlen!
Éltanulók és bukottak
„Ha az érettségi kapcsán hozott oktatáspolitikai intézkedéseket tanárként értékelni kellene, akkor Románia bizony megbukott volna a vizsgán.” – ezt írta az egy román barátom, aki egyike volt annak a 15 különböző európai országból jött szakembernek, akiket arra kértem fel, hogy foglalják össze, hogyan reagáltak a kormányaik az érettségi jelentette kihívásra. És valóban, talán a román kormány kezelte az egyik legrosszabbul magát a koronavírus-járványt és az érettségi kérdését is Európában. Nem véletlen, hogy a vezető román politikusok most vették elő a magyar kártyát. Van miről elterelni ugyanis a figyelmet. Az érettségit a szokásos július eleji időszakban tervezik megtartani, de a pontos időpontot jelenleg is homály fedi, a vizsgák számát sem csökkentették. A vizsgákon kötelező lesz a maszk és kesztyű viselete, és maximum 10 diák tartózkodhat egy teremben. Nem segített az sem, hogy az elmúlt időszakban makacsul tartotta magát az a feltételezés a közvéleményben, hogy az érettségi vizsgák el lesznek halasztva, így sokakat meglepetésként ért, mikor április elején a kormány bejelentette a normál ügymenetet.
De vannak természetesen más utak és jó példák is. Például északi szomszédunk Szlovákia, aki a járvány megfékezésében is sokkal jobb teljesítményt nyújt hazánknál (nálunk eddig 14-szer annyi áldozatot követelt a vírus), és az érettségi tekintetében is példamutató határozottsággal járt el. Előbb az idei írásbeli vizsgákat törölték el, majd a szóbeliket is. Így minden diák megajánlott jegyet kap középiskolai teljesítménye alapján. Aki nem elégedett az így kapott jeggyel, annak lehetősége van szóbeli érettségi vizsgát tenni június végén szigorú biztonsági előírások mellett. Tehát a szlovákok minimálisra csökkentették a vizsgázók számát, és eltolták az időpontot, így számukra nem jelent majd komoly biztonsági kockázatot járványügyi szempontból az idei érettségi. De jó példaként tekinthetünk Portugáliára is, amely szintén későbbre halasztotta az érettségi vizsgák dátumát, és kizárólag azokat a vizsgákat rendezi meg, amelyek az egyetemi felvételihez kellenek.
Érdekes lehet megnézni az Egyesül Királyság válaszát is a helyzetre, ahol teljesen eltörölték az idei érettségi vizsgákat, és minden diák egy számított értékelést kap majd középiskolai teljesítménye alapján, amiben korábbi jegyei és teszteredményei mellett számos más tényezőt is figyelembe vesznek. A komplex módszerrel kalkulált értékelés bár hátrányosan érinthet egyeseket, de a felsőoktatásba jelentkezők még javíthatnak a felvételi esszék alkalmával.
Teljesen más megközelítést alkalmaz Németország, amely esetében bár szövetségi államok maguk dönthetnek oktatási kérdésekben, mindenhol megrendezik majd (szigorú biztonsági előírások mellett) a vizsgákat. Még ha több államban, így például Bajorországban is az eredeti időpontot későbbre halasztva teszik ezt.
Mi jutott a magyar diákoknak?
Nemzetközi összevetésben meglehetősen harmatos teljesítményt nyújt a magyar kormányzat az érettségi megnyugtató módon történő megszervezése kapcsán. Dicséretes, hogy a szóbeli és az előrehozott érettségi vizsgák eltörlésével jelentősen sikerült csökkenteni az érettségik számát. Ugyanakkor, ha elfogadjuk Maruzsa Zoltán államtitkár azon érvét, hogy az idei érettségi megtartásának az a legfontosabb indoka, hogy „ha nincs százalékos eredményt hozó érettségi, akkor sok szakon nem lehet méltányos módon a teljesítmény alapján rangsorolni a jelentkezőket”, akkor még mindig rengeteg olyan diák marad, akinek eltekinthetnénk az érettségin való részvételétől. Vizsgázniuk kell azoknak, akik nem jelentkeztek a felsőoktatásba, és azoknak is, akik olyan szakra jelentkeztek, ahova a kis érdeklődés miatt minden jelentkezőt fel fognak venni. Mindenkinek öt tárgyból kell megírnia az érettségit, olyan tárgyakból is, amelyek eredménye jó eséllyel nem is fog számítani a pontszámításkor. Rengeteg felesleges személyes érintkezés fog történni. Ennél lehetett volna jóval körültekintőbb és biztonságosabb döntést hozni (mint ahogy azt a Momentum javasolta).
De a legdurvább hiba kommunikációs fronton csúszott be a kormány részéről. Orbán Viktor egy videójában ugyanis azt találta mondani, hogy május 3-án fut fel a csúcsra hazánkban a járvány. Ez a kijelentés a május 4-én kezdődő érettségi ismeretében valósággal sokkolta a közvéleményt. A második legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a PDSZ tiltakozásul koordinált szabadságkivétellel tervezte megakadályozni az érettségi lebonyolítását. Majd az államtitkár belebegtette az érettségi esetleges elhalasztását is, de végül minden marad az eredeti tervek szerint, és május 4-én elstartol a végzősök nagy napja. Őszintén nem irigylem az idén érettségiző korosztályt, hiszen ezt a számukra amúgy is nagyon stresszes időszakot a koronavírus-járvány okozta szorongás, a döcögős távoktatás és a kormányzati kommunikáció bizonytalansága is súlyosbította számukra. Nem csoda, hogy végül 2455 diák visszalépett az idei vizsgázástól.
Ballag tehát a vén kontinens a járvány alatt is, de sajnos az oktatáspolitikai válaszok terén újra az utolsók között lépdel Magyarország.
Tóth Endre
A szerző budafoki önkormányzati képviselő, a Momentum Mozgalom oktatáspolitikusa. Itt tudjátok Facebookon követni.
Borítókép: váci gimnazisták tiltakoznak a járvány alatti kötelező iskolába járás miatt márciusban
