Az új NAT szellemiségéről

Sorozatot indítottunk azzal a céllal, hogy áttekintsük, milyen változásokat jelent az új Nemzeti Alaptanterv (a NAT) és a hozzá tartozó kerettantervek bevezetése az egyes tantárgyak esetén. Célunk, hogy kézikönyv legyen tanároknak, szülőknek, téma iránt érdeklődőknek. Jelen cikk a sorozat többi tagjától eltérő módon nem egy tantárgy változásait szedi össze, hanem a köznevelés céljaira, feladataira, módszertani alapelveire illetve a tartalmi szabályozási kérdésekre vonatkozó részeket tekinti át a NAT-ról szóló rendelet alapján.

Ezt a munkát a Momentum Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozata adja közre. Szeretnénk leszögezni: az új Nemzeti Alaptanterv a Momentum számára a tartalma, és az elkészítés folyamata, azaz a társadalmi egyeztetés hiánya miatt egyaránt elfogadhatatlan. A Momentum megszüntetné a Nemzeti Alaptantervet és a kerettanterveket, mert szerintünk egy teljesen új szemléletre lenne szükség a XXI. századi oktatáshoz. Meggyőződésünk, hogy a tudáselemek tobzódása és a kötött tantárgyi struktúra, kötött óraszámokkal alapvetően alkalmatlan egy modern oktatási rendszer megalapozására. Egy magtanterv és a hozzá tartozó (nem kötelező) mintatantervek segítenének, hogy az oktatási rendszer olyanná váljon, amilyenné a Momentum szerint kell: szabaddá és szolidárissá. Erről az Azonnalin írtunk bővebben. Olvasásra ajánljuk még a témában a Civil Közoktatási Platform anyagait. A fizikáról és matematikáról szóló elemzésünk itt és itt olvasható. 

A NAT szellemisége, céljai

Ahhoz, hogy az új NAT céljairól, közoktatásról alkotott víziójáról (vagy annak hiányáról) gyors képet kapjunk, elég csak az alaptanterv elején található alapvetést elolvasnunk. Már a kiemelt részek is rendkívül beszédesek:

„(…) A NAT lefekteti a köznevelés elvi és tartalmi alapjait és kereteit, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait az alap- és középfokú oktatási intézmények számára, beleértve a különleges bánásmódot igénylő tanulókat ellátó intézményeket is. A NAT a köznevelés szemléleti alapjainak meghatározásával kiegészíti a gyermekek, tanulók családban megvalósuló nevelését, erősíti ezzel a hazához és a nemzet történelméhez való kötődést, a generációk közötti kapcsolatot, a közös kulturális gyökereket, az anyanyelv használatát. Így rögzíti azt a minden magyar emberben közös tudást, amely megalapozza a nemzeti identitást. A NAT elsődleges felhasználója a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus, valamint az intézményvezető. Ez a dokumentum az ő munkájukhoz ad iránymutatást, keretet.”

Az új alapvetésben nincs szó kompetenciákról, készségekről. 

A hangsúly az elsajátítandó tanulási tartalmakon, az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmain, a magyar emberek közös tudásán, a nemzeti identitáson van. A NAT „a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg”.

Ezzel egybecsengenek a NAT kidolgozásában közismerten résztvevő, szélsőjobboldali Takaró Mihály szavai is, melyek szerint az „iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát”.

Ez a Momentum szerint egy elhibázott gondolatmenet. Mi hiszünk abban, hogy egy sikeres, tanulásközpontú közoktatási rendszerben a diákok tanulási igényeihez kell igazítani a kereteket minden téren. Célunk, hogy a gyerekek magabiztosan megértsék a körülöttük lévő változásokat, később pedig sikeresen tudjanak alkalmazkodni hozzájuk. Ehhez olyan készségek fejlődésének támogatására van szükség, mint az együttműködési készség, a kritikai gondolkodás, a kreatív problémamegoldás, a döntéshozás és a vitakészség. Ki kell használni az információgazdaság és a digitalizáció előnyeit is, és nem félni az újításoktól. Mindez csak olyan rendszerben lehetséges, ahol az állam nem terjeszkedik túl, hanem bízik az oktatás szereplőiben, és megadja nekik a kellő autonómiát. Ezen kívül a pedagógusoknak megbecsültséget, biztonságot és méltó munkakörülményeket biztosít.

A nemzeti kultúra átörökítésén túli nevelési célok és fejlesztési területek változatlanok maradtak az eddig hatályos NAT-hoz képest. Ezek azok a célok, melyek áthatják a közoktatási pedagógiai folyamatok egészét, beépülnek az egyes tantárgyak oktatásába, egyszóval minden tanítási-tanulási tevékenységet ezek figyelembevételével kell megszervezni*. Az egyetlen apró, mégis szimbolikus változtatás ebben a szövegrészben, hogy az Állampolgárságra, demokráciára nevelés szekcióban a kritikai gondolkodás szükségességét mérlegelő gondolkodásra változtatták.

És hogy mit mond az új NAT a XXI. században elengedhetetlen kulcskompetenciák fejlesztéséről? Nem sokat. 

Az eddig hatályos változat kb. 6-7 A/4-es oldalt szentelt a kulcskompetenciák fontosságának, ami most egy az egyben törlésre került. Helyette egy rövid felsorolást találunk általános kompetenciák címén, melyet elvileg az EU által ajánlott kulcskompetenciákra építve állítottak össze a NAT kidolgozói:

• „A tanulás kompetenciái

• A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)

• A digitális kompetenciák

• A matematikai, gondolkodási kompetenciák

• A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

• A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

• Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák”

Az utolsó két elem nem szerepelt az eddig hatályos változatban, így ezek beemelése mindenképp üdvözlendő, bár a kifejtetlenség még az eddiginél is erősebb hangsúlyeltolódást jelez a kompetenciák felől a kötelező tananyag irányába.

Az eddig kifejtett célok megvalósításának két fontos eszköze van, melyet a NAT is érint. Az egyik a tanári munka, melyet a NAT módszertani ajánlásokkal próbál segíteni, a másik pedig a tartalmi (NAT és kerettantervek implementációjára vonatkozó) és intézményi szabályozás. Ezeket vesszük sorra a következőkben.

Tanításmódszertani kérdések

Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó NAT-fejezet teljesen kicserélődött. Az új pedagógiai-módszertani elvek nagyrészt a 2018-ban közzétett, majd az asztalról lesöpört NAT-tervezetből származnak. De ahogy a szakma már akkor kiemelte: ezeket a korábbinál jóval haladóbb szellemű elveket az egyes műveltségi területek kötelező tananyagainak túlzsúfoltsága miatt szinte lehetetlen szem előtt tartani, gyakorlatba átültetni, hiszen arra sem idő, sem szakember nincsen. Ez változatlanul igaz az új változatra is, főleg, hogy most a nem csökkenő, sőt helyenként növekvő kötelező anyaggal sokszor alacsonyabb óraszámok járnak együtt. 

A módszertani ajánlásban többször szerepel, hogy a különböző tantárgyak anyagaiban egymással összefüggő témákat közös órákon adhatják le a tanárok. Kérdés, hogy ez már a tanárhiány vészmegoldásának előszobája-e, főleg, hogy a témák integrációja természettudományos területen a legkézenfekvőbb, ahol az utóbbi években leginkább megugrott a tanárhiány.
1. ábra: Az egyes szaktárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók százalékaránya tárgyak szerint (forrás: A közoktatás indikátorrendszere 2019)

Megjelenik az IKT és digitális eszközök használata is a tanítás és tanulás során, bár közel sem olyan hangsúllyal, mint amekkorát a közelmúltban eszkalálódó események fényében már jóval korábban is megérdemelt volna. A digitális oktatásra való átállással ebben és ebben a cikkben foglalkoztunk eddig. 

Egy szimbolikus mondat kikerült a szövegből (és az új NAT-ban nincs is máshol szó kirekesztésről, a kirekesztés szó nem is szerepel benne):

„A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg,

kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.”

Tartalmi szabályozás, intézményekre vonatkozó szabályok

A tartalmi (és tantervi) szabályozásnak továbbra is fontos elemei a kötelező kerettantervek, tehát az egész rendszer továbbra sem a szakmai autonómiára és a közoktatás szereplőibe vetett bizalomra épül, hanem megmaradt az előíró, kötelezően elsajátítandó tudástartalmakra építő jelleg.

A NAT szövege, valamint az új NAT bevezetését kötelezővé tévő rendelet (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 2020.02.28-tól hatályos módosítása) egyértelművé teszi, az „oktatásért felelős miniszter kerettantervet, alapprogramot, irányelvet ad ki és tesz közzé”, az alternatív iskolák kerettanterveinek jóváhagyási szabályai kikerültek a jogszabályból.

A következőkben áttekintjük, hogy  köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok közül mi maradt változatlan és mi változott.

Változatlan maradt

• A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok
• Egész napos iskola
• Mindennapos testnevelés
• A mindennapos művészeti nevelés
• Az óvodai nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel-oktatással
• A kollégiumi nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel-oktatással
• Az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi Program (feladatuk, hogy felkészítsék a hátrányos helyzetű tanulókat a középiskola megkezdésére, tanulmányaik eredményes folytatására, majd esélyt teremtsenek a felsőoktatási tanulmányok folytatásához, illetve a Kollégiumi Program esetében további cél, hogy segítse a belépést a munka világába).
• A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei

Változott/kiegészült szabályok

• Eddig 1-8. évfolyamon kötelező volt az erkölcstan oktatása. Ehelyett az etika tárgy oktatása lesz kötelező, a tartalmat itt nem fejti ki a szöveg.
• Természettudományos nevelés: a természettudományos nevelés szakaszainak új leírása
• magyar nyelv és irodalom tanulási területének tudásbővítést és olvasásfejlődést segítő olvasmányaiba ágyazva (1–2. évfolyam)

• környezetismeret tantárgy (3–4. évfolyam)

• természettudomány tantárgy (5–6. évfolyam) 

• biológia, a kémia és a fizika, valamint hozzájuk kapcsolódva a földrajz tantárgyak (7–8. évfolyam). Ezek egy integrált természettudomány tantárgy részeként is oktathatók. 

• „A gimnáziumokban a 9–12. évfolyamokon a természettudományos oktatás diszciplináris bontásban valósul meg.”

• „gimnáziumban a 11. évfolyamon azon tanulóknak, akik nem tanulnak emelt óraszámban vagy fakultáción természettudományos tantárgyat, egy jelenségek vizsgálatán alapuló, komplex szemléletmóddal oktatott, a természettudományos műveltséget bővítő tantárgyat kell felvennie, illetve a fenti elvek mentén oktatott természettudomány integrált, fizika, kémia, biológia, földrajz moduljai közül az egyiket heti két óra időkeretben.”

• Az idegennyelv-oktatás: kikerült a szövegből, hogy az első nyelv „az angol, német, francia, továbbá a kínai lehet” és hogy a „második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban az érettségi idejére biztosítani kell az első idegen nyelv legalább B1 szintű elsajátítását”. Az új NAT szerint a második nyelv oktatása „8. évfolyam után kezdődhet. A tanuló a középiskolai tanulmányai végére képes elérni a KER szerinti B2 szintet, de legalább a középszintű nyelvi érettségit (B1 szint) teljesíti. A gimnáziumban a második idegen nyelvre meghatározott órakeret egy részét a vonatkozó szabályozásnak megfelelően fel lehet használni az első idegen nyelv oktatására, az intézmény pedagógiai programjában rögzített keretek között.” 

Itt megint felmerül a párhuzam az órák átcsoportosítása és a tanárhiány közt.

• Az emelt szintű képzési forma: az ún. tagozatos képzési forma. Változatlan szabályok, kivéve következő új elemet: „Az emelt szintű oktatás esetében 5. évfolyamtól a Nat-ban meghatározott órakeret legfeljebb heti két órával megnövelhető.”
• A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei: azzal egészülnek ki, hogy az „intézmény pedagógiai programjában dönthet úgy, hogy az idegen nyelv oktatásához biztosított óraszámot a nemzetiségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítja. A romani és beás nyelvek mellett kötelező az idegen nyelv.”

Bekerültek a NAT-ba

• a 2020-2021-es tanévvel újra átalakuló szakképzés naprakész intézményformái és azok feladatai. 
• A technikumi és szakgimnáziumi oktatás
• A szakképző iskolai oktatás
• A szakiskolai oktatás
• A készségfejlesztő iskolai oktatás

A szakgimnáziumokból technikumok, a szakközépiskolákból szakképző iskolák lesznek. A szakiskolák jelenlegi tartalmukkal eddig nem szerepeltek a NAT-ban. Szintén nem szerepelt eddig ebben a részben a készségfejlesztő iskolai oktatás.

Kikerült a NAT-ból

• Megszűnik viszont az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program: „célja, hogy hatékonyan segítse a korai iskolaelhagyás csökkenését, a kollégium és a szakiskola befogadó pedagógiai környezetben, differenciált tanulásszervezéssel és pályaorientációval esélyt teremtsen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak a piacképes szakma megszerzésére”. Ez a program nem szerepel már az új NAT-ban.
• Ezen kívül a közoktatási hídprogramok teljesen eltűntek a rendeletből és a NAT-ból is. Az ezeket a programokat definiáló pontot (3. § (7)) törölték a rendelet szövegéből, illetve a 6. § (4) pont szövege szerint már nem is kötelező hozzájuk nevelési-oktatási programokat kiadni.

Összegzés

Az új NAT továbbra is előíró, túlzsúfolt, a szakmai autonómiát és az egyéni tanulási utak kialakítását rendkívül megnehezítő dokumentum. Nem ad sok reményre okot, hogy számos olyan változtatás van a szövegben, ami összefügghet a közoktatás jelenleg legégetőbb problémáival, illetve azzal, hogy ezeket a gondokat az elmúlt években egyátalán nem sikerült kezelni.

Ilyen probléma például a korai iskolaelhagyók 2010 óta növekvő aránya (lásd 2. ábra), valamint, hogy a lemorzsolódókat nagyon nehéz elérni és visszaterelni az oktatásba. Mégis inkább kiszedik a NAT-ból a hídprogramokat, illetve az Arany János program lemorzsolódókat célzó részét.

Kérdés, hogy miért.

2. ábra: A korai iskolaelhagyók százalékaránya (forrás: A közoktatás indikátorrendszere 2019)

Nő a tanárhiány, különösen a természettudományos tárgyak terén (lásd 1. ábra még korábbról). Ebből a szempontból pont jól jön, hogy sok szó esik a NAT-ban a (tantárgy szempontjából) integrált tanórákról, mellyel a probléma sok helyen ideiglenesen áthidalható lesz. Kérdés, hogy mi lesz hosszabb távon.

További probléma, hogy a felsőoktatásba jelentkezők 50-60%-a nem rendelkezik egy nyelvvizsgával sem a középiskola végére (lásd 3. ábra). Közben pedig látjuk az új NAT-ban, hogy a második nyelvre szánt órakeret átcsoportosítható az első nyelvre, ami adja magát, mint tanárhiány elleni vészmegoldás, vagy annak a beismerése, hogy a magyar közoktatás egy nyelvből is csak akkor képes nyelvvizsgára felkészíteni a diákot, ha az összes nyelvi órakeretet átcsoportosítjuk rá. Kérdés itt is, hogy mi lesz hosszabb távon.

3. ábra: A legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezők százalékaránya (forrás: A közoktatás indikátorrendszere 2019)

A szerző közgazdász, a Momentum oktatáspolitikusa

* Fejlesztési területek, nevelési célok: Az erkölcsi nevelés; Nemzeti öntudat, hazafias nevelés; Állampolgárságra, demokráciára nevelés, a következő változással; Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése; A családi életre nevelés; A testi és lelki egészségre nevelés; Felelősségvállalás másokért, önkéntesség; Fenntarthatóság, környezettudatosság; Pályaorientáció; Gazdasági és pénzügyi nevelés; Médiatudatosságra nevelés; A tanulás tanítása