Már harmadik napja próbálom lehúzni az influenzás négy évesem közel 40 fokos lázát. Eközben azon agyalok, hogy a kialvatlanságtól holnap hibázok-e a munkahelyemen, egyáltalán be tudok-e menni? Lehet, hogy a gyerekorvossal ki kellene íratni a 15 éves nagyfiamat is, hogy vigyázzon a kistestvérére? Két lázmérés között lebeszélem a világ legjobb főnökével, hogy amit lehet, otthonról dolgozom, így csak fél napot kell bent lennem, a másik felét a férjem könyörgi ki a munkahelyén. Szerencsések vagyunk. Mindeközben az agyam hátsó zugában egy szabad kapacitású idegszál azt duruzsolja, hogy a kruppos középső gyereken is mutatkoznak már az influenza jelei, tehát mozgalmas lesz a jövő hetünk is. Kis magyar valóság.
Persze hogy kilogisztikázom a gyerekfelügyeletet, hiszen rutinos anya vagyok, immár 15 éve. Három gyermekem van, életem legnagyobb csodái. Diplomáim, nyelvvizsgáim, jó állásom, szép helyen élek, szavam nem lehet. Hajnali fél ötkor a vonaton, munkába menet olvastam a miniszterelnök évértékelőjét, benne a bűvös 7 pontot. Azonnal tudtam, hogy ez nem nekem szól.
A homályos, 10 millió Ft szabad felhasználású, kamatmentes hitel ígérete számomra kissé utópisztikus. A hitel nem alanyi jogon jár, hanem banki bírálat kell hozzá, állami garanciával ugyan, de korlátozott ideig lesz elérhető. A feltételei, a gyermektelenség esetén fizetendő kamatok, mind-mind homályosak, de előreláthatóan a kondíciók nem mindenki számára lesznek elérhetőek, és így – hasonlóan a kormány legtöbb családpolitikai intézkedéséhez – csak az amúgy is tehetősebbeket fogja támogatni. Ráadásul akinek a gyerekei – mint például az enyémek – már megszülettek, az nem fogja tudni igénybe venni, pedig ugyanolyan gyerekek, mint a jövőben születendők.
(Apropó! 10 millió Ft 3 gyerek ára? Vagyis egy gyerek ma Magyarországon 3 333 333 Ft? Ez hogyan jött ki, a népmesékből?)
A bölcsőde örök kedvenc témám. Már a középső gyerek környékén is téma volt, egész pontosan a 2012-es az évértékelőben bölcsődék és óvodák építését jelentette be Orbán két éven belülre, azaz 2014-re. A mi városunkban is kampányoltak a bölcsivel, azóta sem épült fel. Azok az érintett gyerekek azóta már iskolások, és ha marad az ígéretek betartásának ez a gigantikus sebessége, mire megoldódik a bölcsődei férőhely problémája Magyarországon, kis szerencsével az ő gyerekeiknek talán már lesz helyük. Szerintem ne várjunk sokat ez ügyben sem egy olyan kormánytól, amelynek illetékes minisztere simán a választópolgárok szemébe hazudik a beruházásokkal kapcsolatban. Az pedig külön történet, hogy ki fog a bölcsődékben minimálbérért vigyázni a gyerekekre, ha egyszer mindenki szülni megy?
Az autóvásárlás nem élvez különösebb prioritást nálunk még akkor sem, ha a 2,5 milliós állami támogatás mellé csupán újabb 2,5 millió forintot kellene összeszednem. (Mert ugye az megvan, hogy csak az autó árának 50%-ig jár a támogatás?) Szóval ezt a részt át is ugrottam hamar.
Másik nagy favoritom a CSOK. Szuper, hogy kiterjesztették a hitel részét (nem a támogatást!) használt házra is, és a 35 millió Ft-os értékhatárt is eltörölték. Ez számomra azt jelenti, hogy meg tudok venni egy házat 40 millió Ft-ért is akár, és már csak 25 millió Ft-ot kell összespórolnom a picit átlag feletti fizetésemből, vagy a tíz éve nem moccanó családi pótlékból, és már meg is vagyok. Persze én ne sírjak, hiszen 3 gyerekem van, inkább építkezzek. Megpróbáltam. Mivel az építkezés szakaszos finanszírozású, és a CSOK támogatás ugyan önerőnek számít, mégsem az, mert a fizetési ütemezésben a legvégén számolható el a törvényi szabályozás miatt. Vagyis fel kell vennem hitelt a telekre, és személyi hitelt a telek önerőre. Köszönöm szépen, nem szeretnék eladósodni egy életre. Tudom, vegyek új házat. Vennék én, de nincs. Illetve van, cirka 45-50 milláért, amiből ha lejön a CSOK-támogatás, akkor is marad 35-40 millió forint hitelem. CSOK-ot az tud felvenni, aki olyan helyen él, ahol nagyon alacsonyak az ingatlanárak és össze tud spórolni az önerőre, vagy olyan, akinek van pénze eleve önerőre.
A nagyszülői GYED-en viszont elgondolkodtam ezekben az influenzás időkben, dehát az ovis kort ugye az már nem oldaná meg. Anyám 55 éves fiatal nagymama, aki imádja az unokáit. Ennek ellenére nehezen tudom elképzelni, hogy egy biztos egzisztenciájú, felelős beosztású, elismert szakember, aki már kiharcolta a maga helyét a munka világában, megkockáztatná, hogy egy-két évnyi GYED kedvéért elveszítse az állását. Arról már nem is beszélve, hogy ne az anyjának szüljön az ember. Az ugye megvan, hogy csak aktív korú nagymama mehetne GYED-re, nyugdíjas nem? Pedig ezzel a lehetőséggel az intézkedésnek már sokkal több értelme lenne.
Mit tesz egy családbarát országért a Momentum?
Mindent megteszünk, hogy levegyük a terhet a szülők válláról, hogy a családalapítás ne járjon együtt az életminőség tartós csökkenésével, hogy könnyű legyen a visszalépés a munkába. Különösen igaz ez azokra a családokra, ahol fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermeket ápolnak.
Biztosítjuk, hogy a gyermekekhez kapcsolódó költségekhez a társadalom is hozzájáruljon. Méltányos és igazságos családtámogatási rendszert hozunk létre, amely nagyobb figyelmet fordít a szegénységben élő családokra és a gyermekszegénység csökkentésére. A támogatási rendszerrel ösztönözzük a munkába való mielőbbi visszaállást és azt is, hogy a férfiak is töltsenek otthon néhány hónapot a gyermekükkel. Elősegítjük, hogy minden gyermek családban és biztonságban nőhessen fel.
A legérdekesebb számomra valamennyi ígéret közül a négygyermekes anyák élethosszig tartó SZJA-kedvezménye. Persze ez sem fog érinteni engem, mert nincs az a kedvezmény, amiért még egyszer a szülőszobára visznek, de nem is ez az érdekes benne. Az érdekes benne az, hogy a négy gyerekig bizony el is kell jutni valahogy… a négy gyereket megelőzi három, kettő, egy gyerek, de megelőzi még egy ambíciózus fiatalkor is, ami megalapozza azt a négy gyereket. Vagy nem. Személyes tapasztalatom, hogy kétféle nő jut el a négy gyerekig. Az egyik, aki a munkanélküliség és a körülményei, nehéz gyerekkora, az alig létező szociális hálónk áldozata. Ők ritkán tudnak élni majd ezzel a kedvezménnyel, hiszen ritkán fizetnek SZJA-t. A másik réteg pedig az a meglehetős jómódban élő réteg, ahol a férj keresete megengedi azt, hogy a nő egy, kettő, három, majd négy gyerekkel otthon maradjon, hiszen a GYES, a családi pótlék összege nem engedi a huzamosabb otthon tartózkodást. Hiszen négy gyerek, akárhogy is nézzük, minimum 12 otthon töltött év, a mai bölcsődeínséges időkben, és ez bizony 12 kiesett év egy nőnek a munkaerőpiacról. Ráadásul a családi adókedvezmény négy gyereknél már akkora, hogy csak azoknak marad szja-fizetési kötelezettsége, akik a leggazdagabbak közül kerülnek ki – magyarul csak őket segíti, és őket is csak akkor, ha a gyerekek már felnőttek. Igaz, csak 2020-tól, mert csak akkor vezetik be, ami azért érthetetlen, mert a Fundamenta-támogatás elkaszálásához például pár nap is elegendő volt.
Mire leszállok a vonatról, összeáll a kép. Harmincas, átlagos, jó egzisztenciájú, több diplomás, háromgyerekes anya vagyok 2019 Magyarországán, és a világon semmit nem tudok igénybe venni a NER családtámogatási rendszeréből. Nem engedik el a diákhitelemet, nem volt bölcsődei férőhely egyetlen gyerekemnek sem, nem tudom igénybe venni a CSOK-ot, mert nincs 5-6 millió Ft önerőm, vagy 25-30 milliós megtakarításom. Rájöttem, hogy miért.
Ezek az intézkedések nem nekem szólnak, nem az átlag anyáknak, nem az átlag családoknak. Ezek az intézkedések semmi másról nem szólnak, mint a megbillent Fidesz-szavazók visszahúzásáról, az ő lelkiismeretük megnyugtatásáról. Semmi köze a demográfiához, hiszen akkor olyan családpolitika lenne, amely pozitívan hat a demográfiára, míg ezek az intézkedések nem tudnak hatni. Mindenesetre nagyon jól hangzanak, és aki egy picit is kételkedett az utóbbi időben a kedves vezetőben, az most megnyugtathatja magát, ha akarja, hogy no lám, hát milyen jót tett ez a miniszterelnök a hazával, a magyar családokkal.
Pedig tulajdonképpen a világon semmit nem tett, csak tartott egy látványos, hangzatos show-t vasárnap délután a híveinek. Megmondta nemrég: ne arra figyeljünk, amit mond, hanem arra, amit tesz… javaslom, hogy fogadjuk meg a tanácsát.
Jut eszembe! Egyetlen kedvezmény van, amit igénybe tudok venni, ez a három gyerek után járó adókedvezmény. Boldogan lemondanék minden fillérjéről, ha a 15 éves nagy fiam nem azt tervezgetné most éppen, hogy Bécsbe, vagy Berlinbe megy 3 év múlva egyetemre, hiszen innen elüldözik a tudást, az egyetemeket és már az Akadémiát is ellehetetlenítik minden eszközzel.
Ő már ennyi idősen is pontosan látja, hogy mire van szüksége ahhoz, hogy boldog felnőtt legyen, akinek lesz lehetősége gyermeket vállalni: tudásra, munkára, megbecsülésre, fizetésre, amiből meg tud élni, tisztaságra fizikai és átvitt értelemben, összefogásra, pozitív légkörre, szabadságra és biztos jövőre. Ezeket ölte ki a NER itthon.
Kit érdekel rongyos 10 millió forint? Én a világ minden kincsével, a gyerekemmel fogok fizetni az orbáni “családpolitikáért”. Mi, anyák fizetjük meg az árát.
