Az Európai Bizottság elutasította csütörtökön, hogy a Minority SafePack javaslatai alapján jogalkotást indítson. Ez rendkívül rossz hír a külhoni magyaroknak és Európa más nemzeti kisebbségeinek.
Az 1988-ben elárasztott székelyföldi Bözödújfalu templomának romjai. A torony azóta sajnos ledőlt. Fotó forrása a Wikipédia.
Nem sikerült a Minority SafePack-nek európai szintre emelni a kisebbségvédelmet. Az Európai Unió jelenleg nem fordít külön figyelmet Európa sokszor diszkriminációnak kitett, vagy erősen fogyatkozó őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségeire, ezen változtatott volna a SafePack. A kezdeményezés kezdeti sikerei reménykeltők voltak, de a csütörtöki döntéssel újabb évekre veszett el lehetősége egy európai áttörésnek.
Majd egy évtized munkája után jutott a Minority SafePack ilyen közel a sikerhez. A 2017-ben elinduló európai aláírásgyűjtés összesen 1,12 millió érvényes aláírást gyűjtött, több mint fél milliót Magyarországról és 250 ezret Erdélyből. Az aláírásgyűjtés végére 11 tagállamban, többek között Olaszországban, Spanyolországban, Dániában, Litvániában és Bulgáriában is sikerült átlépni a kezdeményezés sikeréhez szükséges aláírásszámot. Az Európai Parlament közel 75%-os többséggel támogatta a Minority SafePack-et a decemberi határozatában, felhívva a Bizottságot, hogy a SafePack javaslatai alapján indítson jogalkotást az európai kisebbségek védelmének érdekében.
A 2017-ben indult aláírásgyűjtés egy év alatt 1 215 879 aláírást gyűjtött és 11 tagállamban (Románia, Magyarország, Lettország, Spanyolország, Dánia, Litvánia, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária és Olaszország) lépte át az érvényességhez szükséges küszöböt.
Egy évtized munkája Európa kisebbségeiért
2013-ban az Európai Bizottság elutasította a SafePack bejegyzését arra hivatkozva, hogy a kezdeményezés javaslatai nem tartoznak az EU jogalkotási hatáskörébe. Ám a kezdeményezők megtámadták a döntést az Európai Bíróságon, ami 2017-ben kimondta, hogy a Bizottságnak a szerződések alapján joga van jogalkotást kezdeményezni a saját kompetenciáján belül az Európai Unió alapértékei és közösségi céljai érdekében, mint a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme és Európa kulturális sokszínűsége. Nem a hatáskör hiányzott.
Kitartó munkájukért elismerés illeti a Minority SafePack kezdeményezőit, az RMDSZ-t és a FUEN-t, az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját. Helyes felismerés vezette őket: ha több EU-s országban nincs nyitottság a kisebbségi jogok bővítésére, akkor az Európai Unió szintjére kell vinni a kérdést.
Az EU egyik legdemokratikusabb eszközéhez nyúltak, az EU egyetlen olyan eszközéhez, ahol az európai állampolgárok közvetlenül lehetnek hatással az EU döntéseire. Bátor döntés volt, hiszen az egymillió aláírás mellett legalább hét országban át kell lépni egy minimum aláírásszámot ahhoz, hogy az EU intézményei kötelesek legyenek megtárgyalni a javaslataikat. Azt, hogy ez nem könnyű feladat, mutatja, hogy a Nemzeti régiókért európai polgári kezdeményezés a határidő második kitolása ellenére sem tudta még hét tagállamban összegyűjteni a szükséges számú aláírást. A SafePacknek úgy sikerült teljesíteni az aláírásgyűjtést, hogy a FUEN egész Európára kiterjedő hálózatára támaszkodott, Európa nagyobb kisebbségi közösségei támogatták. A kezdeményezés végül hét tagállam helyett tizenegyben lépte át a szükséges aláírásszámot.
Az aláírásgyűjtés sikere után a kezdeményezők egy 70 oldalas dokumentumban fejtették ki a SafePack jogalkotási javaslatait, amit 2020 elején bemutattak az Európai Bizottságnak és most ősszel az Európai Parlamentnek is.
Az őszi meghallgatás után a Európai Parlamentet sikerült a SafePack oldalára állítani. Ebben a sikerben kulcsszerepe volt a Momentum két EP-képviselőjének, Cseh Katalinnak és Donáth Annának is. Munkájuk eredményességét mutatja, hogy a Momentum EP-frakciója, a Renew Europe frakció ellenszavazat nélkül támogatta a SafePack-et. Támogatta a kezdeményezést a Progresszív Szlovákia két EP képviselője és az USR-PLUS EP képviselőinek többsége is. A spanyolországi kisebbségi, például katalán, vagy baszk nacionalizmussal szemben erősen kritikus Ciudadanos EP-képviselői nem csak megszavazták a SafePack-et támogató határozatot: egyik képviselőjük fel is szólalt mellette.
A kudarc okai: a Bizottság érzéketlensége és Magyarország elszigeteltsége
Brüsszelben nem működik a sáros bakancsot az asztalra felrakó, agresszív, a többi tagállamot zsaroló politika. Meg lehet vétózni egy-egy olyan döntést, aminek elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatására van szükség, és ezzel zsarolni Európát, de ha egy tagállam visszaél ezzel – különösen, ha ezt azért teszi, hogy ne kelljen az EU alapértékeit követnie – akkor annak nagyon komolyak a következményei. Ha elfogy a többi tagállam, az európai partnerek türelme, akkor az összes olyan ügyben, ahol nincs szükség egyhangú döntésre, az adott ország nagyon komoly hátrányban lesz az érdekei érvényesítésében.
Végződhetett volna a SafePack története máshogy is, ha Magyarország kormánya nem lenne ma Európa fekete báránya. Tíz év gyalázatos teljesítménye után Orbán Viktor kormánya ma súlytalanná vált az EU-ban, rossz hírneve miatt még a partnerei is ódzkodnak tőle. Ezek után nem meglepő, hogy a Bizottság munkájára sem tudnak hatással lenni. A kormány támogatása, nem segített, inkább rontott a Minority SafePack brüsszeli esélyein. A SafePack-et beárnyékolta a Fidesz rossz híre, a kisebbségi jogok bővítésének ellenzői könnyen tudták a kezdeményezést azzal támadni, hogy ez Orbán Viktor projektje.
Az Európai Bizottság nemzeti kisebbségek problémáira való érzéketlensége és az európai polgári kezdeményezésekkel szembeni általános érdektelensége miatt a SafePack sikeréhez alapvető szükség lett volna egy Brüsszelben számottevő befolyással rendelkező tagállam aktív támogatására. Ez hiányzott.
Így az Európai Bizottság döntésénél a papírforma teljesült. A Bizottságnak nincs a nemzeti, nyelvi kisebbségekkel foglalkozó részlege, különböző főigazgatóságai számára ismeretlenek az európai őshonos kisebbségek problémái. A kisebbségi jogok bővítését ellenző nacionalista lobbi aktívan dolgozott, a Fidesz korábbi támogatása hatalmas támadási felületet biztosított.
Az Európai Parlament támogatása ellenére a Bizottság politikai szintje nem állt be a SafePack mögé. Vera Jourová, a polgári kezdeményezésekért felelős biztos elmulasztotta a lehetőségét annak, hogy a Bizottság eddigi gyakorlatán változtasson, így sorban az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezésnél döntött úgy a Bizottság, hogy nincs szükség jogalkotásra.
A munka nem áll itt meg
A Minority SafePack kudarca egy szomorú vereség. De Európa nemzeti kisebbségeinek és így a külhoni magyarok Európai Uniós szintű védelméért folytatott munka nem állhat itt meg. Mi a Momentumban továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy a kérdésre tartós és megnyugtató válasz szülessen.
A kisebbségek EU-s szintű védelmének eléréséhez elengedhetetlen, hogy Magyarországnak olyan kormánya legyen, amely hazánk súlyához méltó befolyással rendelkezik az Európai Unióban, és képes a magyaroknak fontos kérdésekben sikereket elérni.
Momentum Mozgalom
Magyarságpolitikai munkacsoport
