“Beköszöntött az ősz, ezzel véget ért a nyári szünidő, eljött a tanévnyitók ideje, a mai napon elkezdődött az iskola. A tanulás, a tanítás befektetés a jövőbe, és minden tanév kezdete egy újabb lehetőség a fejlődésre.” – indítja nyilvános bejegyzését dr. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára. A mondat tökéletesen megállná helyét akár egy KLIK tanévköszöntőben is, de nem ott hangzott el, hanem egy magániskolában, a sikeres Magyarország egyik szigetén.
Tavaly bejárta a sajtót, hogy Orbán Viktor és Áder János gyerekei olyan nyugat-európai egyetemet választottak magunknak, ami a CEU-hoz hasonló amerikai diplomát is ad. Ahogy az orosz elit, úgy
a NER fenntartói is nyugati egyetemeket vagy nyugati típusú magániskolákat választanak az állami iskolákkal szemben, ha a saját gyerekeik jövőjéről van szó.
A kormány közeli szülők között nem az EMMI államtitkára az egyetlen, aki állami helyett magániskolát választott.
Ez az iskola saját leírása szerint:
- gondoskodik a tanuló képességeinek felfedezéséről és azok teljes körű kibontakozásáról,
- szabadon és szabadságra nevel,
- nem tesz különbséget nemzeti, nemi, faji, ideológiai és vallási hovatartozás alapján,
- fejleszti a tanuló szolidaritását,
- értékeli a munkát, ami a személyiség fejlesztésének és értékelésének legfontosabb tényezője, mint a szociabilitás és a nem rivalizálás vagy a törtetés eleme,
- nyitott minden megszerzett oktatási tapasztalat felé, hogy sikerre vihesse célkitűzéseit.
Az egész helyzet végtelenül cinikus, ugyanakkor buborékban tartja a döntéshozókat. Az államtitkár gyermekei sem fognak igazán panaszkodni hazatérve a magániskolából, hisz nem szembesülnek azokkal a problémákkal és terhekkel, amikkel szembenéz egy állami közoktatási intézmény tanulója.
Tátongó a szakadék az állami és a fentebb említett magániskola között.
A kormánynak nem célja, hogy megtanítsa állampolgárait a kritikus gondolkodásra: arra, hogy képesek legyenek megkülönböztetni a propagandát a valós tényektől, a posztigazságot a valós igazságtól. Nem célja, hogy a tanulók kinyissák szájukat a tanórákon és elmondhassák véleményüket az adott tananyagról, témáról, esetleg ütköztethessék gondolataikat a padtársukkal. Nem célja az, hogy a csapatmunka lehetőségét biztosítsák a tantermekben, hisz ezzel elősegítenék az együttműködési készség fejlesztését. Ahogy Fekete-Győr András is írta:
a kormány szándékosan teszi tönkre az oktatást, hogy gondolkodó emberek helyett szavazógépeket neveljen
Korszerű tudás helyett a magolás és a kormány által kényszerített ódivatú pedagógiai módszertanok hátrányait kell elszenvednie a diákságnak. A diákok dolga az, hogy vigyázzba vágják magukat, mikor a tanár belép a tanterembe, majd csendben körmöljék mindazt, amit a tanár felmond az egységesített, korszerűtlen tankönyvekből, követve a súlyosan centralizált Nemzeti Alaptantervet.
Nyoma sincs a skandináv területen már jól bevált diákközpontú (student-centered) oktatási módszertannak, mely pont fordítva működik: a diákoké a szerep a tanórán és a tanár csupán támogatja, vezeti, ösztönzi a diákokat, hogy elsajátíthassák mindazon tudásanyagot, mely felkészíti őket az életre.
Ami felkészíti őket arra, hogy csapatban jó dolgozni, mert így lehet innovatív ötleteket megvalósítani, az eltérő véleményeket pedig építő jellegű viták formájában ütköztetni. Mindez pedig egyelőre hiányzik a magyar oktatásból. A módszertan és (valószínűsíthetően) a diákok igénye adott, csupán a kormányt és – valljuk be – a tanári gárda gondolkodását és új módszertanra való hajlamát kellene reformálnunk.
Hogyan képzeljük el a jövő iskoláját?
A programunkban vállaljuk egy modern, versenyképes iskolarendszer kialakítását, ahol a továbbtanulást nem lehetetlenítik el sem merev tantárgyi keretek, sem adminisztratív akadályok, hanem a diákokat egy szabad, átjárható rendszerben ösztönzik a képességeik kibontakoztatására. A szakképzési rendszert teljesen átalakítva biztosítjuk az átjárhatóságot, hogy ne egyetlen rossz döntés határozza meg a diákok életpályáját. A szakiskolai képzést négy évesre növeljük, és biztosítjuk, hogy minden évben nagyobb hangsúly kerülhessen a szakmai ismeretek elsajátítása mellett az alapvető kompetenciák és adaptív képességek fejlesztésére is.
Bővebben erről a Diákok igaza című bejegyzésünkben olvashattok.
„Nincs vesztegetni való időnk, nem várhatunk a kormányra” – írtuk a hét elején, ezzel elindítva a Momentum Mozgalom tudás-kampányát. Tennünk kell valamit, a sarkunkra kell állnunk, hogy felkészítsük önmagunkat a 21. század kihívásaira! Éppen ezért a Momentum Mozgalom létrehozta elsőkörben a Jövőképzőket, melyek ingyenes tudásmegosztó felületként („akadémiaként”) jelennek meg szerte az országban a következő hónapokban. Hogy ne maradj le semmiről, kövesd a párt hivatalos weboldalát, illetve Facebook-oldalát.
Várunk minden érdeklődőt Jövőképző eseményeinken, hisz a tudás hatalom!
Borítókép innen.
