Piros szalag. 20 perces gyorsteszt. Szűrések és előadások. Prevenciós órák. Figyelemfelhívás a védekezésre. Betegségmegelőzés. Ezek mind olyan fogalmak, amikkel telítődik az internet óceánja a karácsonyt megelőző időszakban. Koncentráltan ömlik felénk a médiából az „AIDS”, „HIV”, „védekezés nélküli szex” és hasonló félmondatok tömkelege az ajándék vásárlásra buzdító reklámok között. Évek óta olvasom a körültekintőbbnél körültekintőbben megírt szakcikkeket, és a hiányosabb véleménycikkeket a témával kapcsolatban. De miről is van szó valójában? Mire is hívja fel a figyelmünket ez az esemény? Végül pedig, mi magunk mit tehetünk a témával kapcsolatban? Gubán Zsuzsanna bejegyzése következik.
Az interneten böngészve gyorsan világos lesz, hogy a nyolcvanas évek jelentik e témában a fordulópontot. 1988-ban tartották az első AIDS napot, 1981-től jegyzik ezt a szindrómát, mint különálló betegséget. Azzal az emberek többsége tisztában van, hogy az AIDS jelentése „szerzett immunhiányos tünetegyüttes”, de azt biztosan kevesebben tudnák megmondani, hogy mi köze van a HIV-hez, azaz a Humán Immundeficiencia Vírushoz.
Ha az utcán sétálva megkérdeznénk a járókelőket, akkor nagy részük rávágná, hogy ez a betegség halálos, sőt, sokakban felmerülne az is, hogy ezt „más” emberekhez kapcsolja; rossz szociális helyzetből jövőkhöz, szerhasználókhoz, LMBTQ személyekhez. Olyanokhoz, akik társadalmi kisebbséget képeznek.
Meg egyébként is: ez csak másokkal történhet meg.
Miért fontos széles körben hirdetni a megelőzési és kezelési módszerek lehetőségét?
Foglaljuk először össze, hogy mi is valójában ez a tünetegyüttes. Az AIDS maga nem más, mint az immunrendszer nem megfelelő működése, bizonyos részeinek eliminációja, ami akkor jöhet létre, ha a HIV nevezetű retrovírussal* fertőződünk. Ennek a vírusnak több variációja létezik, és a megbetegedési metódusai is eltérőek, de most nem célunk végletekig kimeríteni a témát.
Egyszerűbb megértenünk – az egyébként bonyolult, receptorokkal és egyéb molekulákkal tarkított – folyamatot, ha elképzeljük, hogy van egy fehér lapunk, ami alapból laminálva van, így a környezetből érkező mindenféle festékek nem fognak rajta. Maximum ideig-óráig, míg le nem mossuk őket róla. De ha megfertőződünk a HIV-vel, egy idő után azon kapjuk magunkat, hogy nincs többé laminálás, nincs többé burok, ami felfogja a külvilág különböző színeit. Nos, lényegében ugyanez történik az emberi szervezettel is.
Ha nincs többé immunrendszer, ami védekezésre lenne képes, akkor az alapból banális náthák, megfázások, kisebb fertőzések is veszedelmes ellenségei lesznek a testünknek.
Kiket érint a betegség?
Nagyon lényeges, hogy nem kell ahhoz szexuális kisebbséghez tartozónak, droghasználónak, vagy akár hajléktalannak lenni, hogy elkaphassuk a Humán Immundeficiencia Vírust. A fertőzött tű használat és egyéb testnedvekkel való érintkezésen túl más lehetőségek is adódnak a megfertőződésre. Kevésbé köztudott, de az egészségügyi dolgozók, vagy bármilyen más segítő szakmát folytató egyének is ki vannak téve a fertőződés veszélyének – hiszen a vírus vérrel és akár harapással is terjedhet.
Hovatovább, Afrika egyes országaiban az átlagnépesség is olyannyira fertőzött, hogy azt már képtelenség összefüggésbe hozni az előbb felsorolt társadalmi kisebbségekkel. Ezeken a helyeken a terjedés módja a nyugati világtól eltérően történik. Itt az új fertőzések jellemzően az újszülötteket érintik, akik szervezetébe a fertőző ágens az édesanyjuktól kerül, általában szoptatás közben.
A XXI. század előnyei
A 80-as, 90-es évekhez képest – amikor is az új megbetegedések száma a mostaninál jóval nagyobb számra rúgott – óriási szerencsének van, hogy a XXI. században élhetünk. Az egészségügyi fejlődésnek köszönhetően ma már sok olyan technika érhető el, melyekkel a betegség terjedését redukálni tudjuk. Nyilván még nagyobb öröm volna, ha ezt az előnyt a magyar társadalom szintjén is ki tudnánk használni.
A különböző megelőzési stratégiákról, azok használhatóságáról, és népesség szintű elérhetőségéről a Momentumon belül is számos diskurzust folytattunk.
Milyen terápiás lehetőségekben gondolkodhatunk?
Szakértőnk, Dr. Csonka Máté összefoglalója:
A HIV fertőzés kapcsán fontos kitérnünk a terápiára és a megelőzésre is.
A modern orvostudománynak hála ma már egy HIV vírussal fertőzött személy is teljes életet élhet: “nullás” vírusszám (a szervezetben fellelhető vírusok számának szinte nullára csökkentése) könnyedén elérhető a megfelelő gyógyszerek rendszeres, és élethosszig tartó szedésével. De a legjobb természetesen nem megfertőződni.
…a vírus […] nincs tekintettel a szexuális vagy nemi identitásra.
Az óvszerrel való védekezés mellett lehetőség nyílik/nyílna PrEP terápiára is azon személyek esetében akik veszélyeztetettebbek a vírussal való találkozást illetően. Leggyakrabban a veszélyeztetett személyekről a meleg férfiak jutnak eszünkbe. Fontos viszont megjegyezni, hogy a vírus nem válogat, ugyan úgy érint heteroszexuális férfiakat és nőket is: nincs tekintettel a szexuális vagy nemi identitásra.
Jóval olcsóbb egy személy megelőző terápiáját támogatni, mint aztán élete végéig a kezelés terápiáját…
Beszéljünk tehát a PrEP-ről. Itt egy nagyon gyors kitekintés, hogy mi is az a PrEP, más néven pre-expozíciós profilaxis: a HIV fertőzöttekéhez hasonló gyógyszer szedésével elérhető, hogy a HIV vírussal való találkozás során ne következhessen be fertőzés. Gyakorlatilag “eső előtt (és közben) köpönyeg”. Jelenleg Magyarországon (és az EU egész területén) a PrEP ugyan elérhető, bármelyik orvos felírhatja vényre, de hazánkban nem jár rá TB támogatás: a havi adag 60 000 Ft körüli összegre jön ki. Ezzel szemben a már fertőzött személy kezelésének terápiája teljesen támogatott a TB által. Így könnyen látható, hogy mennyibe kerül egy személy havi kezelése (élete végéig).
Borzasztó fontos megjegyezni, hogy a PrEP csak a HIV fertőzés ellen véd, más szexuális úton terjedő fertőzések (továbbiakban: STD – sexually transmitted diseases, ami az angol irodalomból származik) ellen nem. Elkerülhetetlen tehát a védekezés más formája.
Miért érné meg mégis támogatni a PrEP-et tehát? Természetesen az új HIV fertőzések megelőzéséért. Nemcsak az ember, az életminőség szempontjából fontos ez: a TB is boldogabb lehet hosszútávon tőle. Jóval olcsóbb egy személy megelőző terápiáját támogatni, mint aztán élete végéig a kezelés terápiáját, ezt az adatok alapján egyértelműen láthatjuk.
Mi a Momentumban úgy gondoljuk, hogy fontos megvizsgálni a PrEP támogatásba vételének lehetőségét. Milyen támogatási körbe lenne ésszerű sorolni? Milyen rövid és hosszútávú előnyei lennének a megelőző terápia támogatásának? Milyen feltételekkel lehetne a támogatást igénybe venni? Ezekre a kérdésekre kell szakmailag megalapozott választ keresni.
A szakértőnk által fentebb elmondottak miatt van értelme tehát az HIV-ről beszélgetéseket folytatni. Fontosnak tartjuk, hogy a köztudatba ne a rettegés, hanem a megoldás lehetősége épüljön be e szavak hallatán. Ehhez pedig szükség van a preventív szemléletre, betegedukációra. Tudnia kell az embereknek, hogy a gyógyszeres medikáción kívül elérhetők különböző tesztek, amelyekkel megelőzhető, hogy az infekció betegség szinten manifesztálódjon – tehát, ha időben kiszűrjük a fertőzést, nem fog kialakulni megbetegedés.
Mit tehetünk társadalmi szinten? Mire való az edukáció és a prevenció?
A betegtájékoztatás mindannyiunk közös érdeke és feladata. Fel kell hívnunk a figyelmet a szűrések fontosságára, melyek az év minden időszakában, nem csak decemberben érhetők el.
Az országban működő STD centrumok (amik egyébként általában nem a nőgyógyászati és urológiai szakrendelések részei), és az Anonim AIDS is biztosítja a gyorstesztek elvégzését. Ahogyan már a neve is mutatja, név nélkül, bárminemű diszkriminációtól és stigmatizációtól, megbélyegzéstől mentesen.
Ezen túlmenően a társadalmat oktatni és érzékenyíteni szükséges az AIDS-es hiedelmek leküzdésének érdekében. A régi berögződést, miszerint minden HIV fertőzött halálraítélt, ki kell törölni a köztudatból.
A HIV fertőzés nem egyenlő az AIDS-szel!
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a már előzőekben leírt -még a szimptóma kialakulása előtt elkezdett – kezelést követően az ember maximális életminőség mellett folytathatja mindennapjait. A terápiát követően a fertőzött személyek már nem adják tovább a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy élhetnek, mint azok, akik sosem kapták el a vírust. Szülhetnek gyermeket, élhetnek párkapcsolatban, járhatnak dolgozni, sportolni, kirándulni.
Sajnos ez az edukációs és prevenciós medicinára épülő rendszer hazánkban még nehézkesen működik, ezt bizonyítja az is, hogy még mindig vannak halálos áldozatai a megbetegedésnek (tavaly megközelítőleg 20 haláleset történt az AIDS-hez köthetően). Ezzel szemben a tőlünk nyugatabbra eső országokban, ahol figyelmet fordítanak a népesség tájékoztatására, ezt a számot megközelítőleg nullára csökkentették.
Ez is azt mutatja, hogy a jövő politikai generációjára hárul az a feladat, hogy az egészségügy – többek között – ezen területét is megreformálja, a szűrőprogramokat kötelezővé tegye.
A Momentum tagjai kiemelt figyelmet fordítanak erre a témára. A Háttér Társaság által november 22-ére szervezett HIV-szűrő alkalmon Stemler Diána és Turgonyi Dániel képviselték a Momentumot.
Gubán Zsuzsanna
Köszönjük Dr. Csonka Máté momentumos társunk közreműködését a cikk elkészítésében.
* A retrovírus egy olyan kórokozó, amiben az RNS (ribonukleinsav) a genetikai információ. Ez íródik át később DNS-re (dezoxiribonukleinsav), ami a gazdaszervezetbe jutás után teljesen beépül annak genomjába, azaz a fertőzött szervezet génállományába, és az így megváltozott genetikai információ fogja a kóros működést eredményezni. Normálisan ez fordítva valósul meg.
