Világszerte hatalmas problémát jelentenek az árvizek, nem csak a mezőgazdaságból, állattenyésztésből élőknek, hanem minden embernek, aki árterületen él és dolgozik. Szinte minden évre jut világszerte egy-egy nagyobb árvíz. A legtöbb árvíz a tél elvonultával érkezik, vagy nyaranta hirtelen zúdul rá a mit sem sejtő lakókra és vállalkozókra. Az, aki még nem találkozott személyesen árvízzel, csak sejtése lehet a híradásokból. Többórás homokzsák lapátolás, pakolás szivattyúzás, a legfontosabb értékek, emlékek megmentése és az ár levonulása után maradt döbbent némaság a romok és elhullott állatok felett. A Momentumnál kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a megfelelő árvízvédelem mellett az értékes csapadékot és többlet vizet el tudjuk tárolni a megváltozott éghajlati viszonyok miatt. Ahogy világszerte tolódnak el az éghajlati övek, úgy változik Magyarország klímája is. Egyre erősödnek a száraz évszakok a folyamatos öntözés pedig drága. A vásárlók pedig az így felhalmozódó többletköltséget veszik észre. Az országnak nem csak egy modern árvízvédelemre, de egy kimagasló víztározó és csatornahálózatra is szüksége van, hogy megóvjuk az ország lakóit és felkészüljünk a klímaváltozás okozta nehézségekre. Ebben az írásban az elmúlt évek árvizei közül mutatunk be néhányat, egy későbbi írásban pedig a lehetséges megoldásokról mutatunk néhányat.
Árvizek külföldön
1.) Árvíz Franciaországban 2018 január
Párizsban 2018 januárjában a szokásos csapadékmennyiség mintegy kétszerese hullott le, ami a Szajna áradását eredményezte. Az áradás miatt több száz embert kellett kitelepíteni otthonából. Az európai Copernicus program Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdjai kitűnően alkalmasak az árvizek kiterjedésének megfigyelésére. A sima, nyílt vízfelületek a radarképen teljesen sötétnek mutatkoznak, mert a műhold irányába nem verődnek vissza az onnan oldalirányban lebocsátott radar impulzusok.
A Sentinel-1 műholdak első radarképe 2018. január 21-én, az árvizet közvetlenül megelőzően, a második 6 nappal később, január 27-én, nem sokkal a vízszint várható tetőzése előtt készült. A csúszka mozgatásával változtatható nézet jól mutatja az elöntött területeket. A képek hamis színezésűek, a műholdradaros amplitúdóképek különféle polarizációjú változatainak felhasználásával készültek. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
2.) Gátszakadás Laoszban
Július 23-án, helyi idő szerint este 8 óra körül átszakadt egy vízerőmű gátja Laosz délkeleti részén, a kambodzsai határ közelében. Emiatt a becslések szerint 5 milliárd köbméternyi – mintegy kétmillió olimpiai úszómedence térfogatával egyenértékű – víz zúdult a környező településekre Attapeu tartományban. A baleset nyomán több ezer lakóház semmisült meg, a halottak és eltűntek száma több százra tehető. A Xepian-Xe Nam Noy gát és a tározó egy olyan létesítményhez tartozott, amely még nem készült el teljesen. Egy dél-koreai, thaiföldi és laoszi cégekből álló csoport építette, a munkálatok 2013 óta folytak. A megtermelt elektromos energia 90%-át Thaiföld használta volna fel. A termelést 2019-ben kezdték volna. Az európai Copernicus földmegfigyelő program apertúraszintézises radart használó Sentinel-1 műholdpárosának mérései alkalmasak az ilyen nagy területű vízelöntés tanulmányozására. A radaros amplitúdóképeken a sima vízfelületek sötétek, mert róluk lényegében nem történik visszaverődés a műhold irányába. Nem úgy, mint például a domborzatról vagy a települések épületeiről. A Sentinel-1 műholdak egyike a katasztrófa előtt, 2018. július 13-án, valamint röviddel utána, 25-én is átrepült a táj fölött.
Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel
A hamis színezés is kiemeli a vízfelületeket és jól láthatóvá teszi a változást. A kelet–nyugati irányban kb. 150 km kiterjedésű területet ábrázoló kép bal szélén a Mekong folyó egy rövid szakasza látszik. Alul az egyik mellékfolyója (Xe Khong), amely egy szakaszán (a képen alul középen) a Laosz és Kambodzsa közti államhatárt jelöli ki. Jobbra fönt egy nagy víztározó, amelynek felszíne a két műholdfelvétel között eltelt 12 nap alatt nem mutat eltérést. Annál inkább a tőle nyugati irányban fekvő másik, amelyből a gátszakadás következtében lényegében eltűnt a víz, ami a közeli, alacsony fekvésű területeket – lakott településeket, mezőgazdasági táblákat – öntötte el. A terület jelentős részét sáros víz borította el, sok helyen csak a fák és a házak teteje látszott ki alóla.A gátszakadásért az építők a heves esőzést és árvizeket teszik felelőssé. Ilyen időjárási körülmények között optikai műholdfelvételekkel nem tanulmányozható a terület, a felhőborítás miatt. Az átszakadt gát egyik kulcslétesítménye volt annak az ellentmondásos laoszi programnak, amely az szegénység sújtotta országot Ázsia vezető villamosenergia-termelőjévé és -exportálójává szeretné tenni. A Mekongon 11, mellékfolyóin nem kevesebb mint 120 gátat és vízerőművet terveznek építeni az elkövetkező két évtizedben. Mindennek a várható környezeti kárait nehéz alábecsülni. Tavaly is történt egy gátszakadás Laoszban, így a jelek szerint a létesítmények tervezése nem felel meg a követelményeknek, hiszen azok nem viselik el az extrém időjárási körülményeket.
3.) Madagaszkár vörös ár (2019. január)
A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről letekintő űrhajósok egyik hálás fotótémája Madagaszkár, azon belül is a folyók. Az Afrika délkeleti részénél fekvő sziget területe több mint 587 ezer km2, ezzel a Föld negyedik legnagyobb szigete. A folyók vize gyakorta feltűnően rozsdavörös. A legtöbb madagaszkári folyó a sziget belsejében ered, ahol a jellemző talaj a magas vas-oxid tartalmú laterit – innen a vízben szállított nagy mennyiségű hordalék rozsdavörös színe. Földmegfigyelő műholdak segítségével is látványos képeket kaphatunk a szinte vérerekként a tengerbe ömlő vörös folyókról. Most az európai Copernicus program Sentinel-2 műholdjainak képeit mutatjuk be, amelyek idén januárban, két különböző időpontban készültek.
Sentinel-2 műholdképek a Madagaszkár nyugati részén a tengerbe (pontosabban az afrikai kontinenst a szigettől elválasztó Mozambiki-csatornába) torkolló Tsiribihina folyó alsó szakaszáról. A csúszka segítségével összehasonlítható képek 2019. január 4-én, és 15 nappal később, január 19-én készültek. A két időpont között egy trópusi ciklon sok csapadékot hozott és áradást okozott. Érdemes külön hangsúlyozni, hogy ezúttal nem hamis színezésű, hanem a valódi színeket visszaadó műholdképekről van szó. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkárt január 5–7. között érte el az Ava nevű trópusi ciklon. A természeti csapás 36 halálos áldozatot követelt és több mint 20 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A műholdképek alapján a Tsiribihina folyó völgyében jól kivehetők az árvíz hatásai, a vörös színű vízzel elöntött területek. A legfeltűnőbb, nagy kiterjedésű alakzat a január 19-ei műholdképen a folyótól északra a rozsdavörös vízzel feltöltődött Bemarivo-tó.
Árvizek Magyarországon
4.) Dunai árhullám (2017 augusztus-szeptember)
A Duna szigetközi szakaszán áradás zajlott le 2017-ben. A tetőző dunai árhullám közel 90%-át a szigetközi szakaszon kellett leengedni 2017 augusztusában.
A levonuló árhullám jelentős károkat okozott a vízpótló rendszerben, elsődlegesen azoknál a műveknél, amelyek a kisvíz idején biztosítják a megfelelő vízszinteket a szigetközi mellékág rendszerben. A helyreállítási munkálatok sok anyagot eredményeztek. Az árhullám tetőzése szeptember 4.-én következett be. Ezután egy kisebb árhullám érkezett a Szigetközbe 09.13-án és ekkor a szlovák fél már több vizet tud elvezetni, emiatt a vízhozam nagyobb biztonsággal levezethető
Dunakiliti térségében a tetőzés 2017-9.05-én történt és az árhullámmal a pozsonyi Duna szakaszra másodpercenként 4800 m3 víz érkezett. AZ árhullámot rendkívül gyors áradás jellemezte. A Duna bajor és osztrák vízgyűjtőin jelentős mennyiségű csapadék hullott. Az árhullám hatására a Szigetközi ártér jelentős része víz alá került, egyes területeken gyors és veszélyes áramlások alakulnak ki.
5.) Árvíz a Dunán és a Tiszán 2019 május
2019 májusában csaknem 350 kilométeren rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Az érintett folyók a Duna, a Tisza, a Mosoni-Duna, a Szamos és a Kraszna. Másodfokú árvízvédelmi készültség volt 75 km-en a Túr folyón.
A közlemény szerint a hét első felében a Duna vízgyűjtő felső területein jelentős csapadék hullott. A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő napok szárazabb időjárása után a jövő hét elején várhatóan újra csapadékosra fordul az időjárás, elsősorban az osztrák területeken. A Dunán az árhullám Nagybajcsnál csütörtökön éjfélkor tetőzött a másodfokú készültségi szintet megközelítő 519 centiméteres vízállással. Az előrejelzések szerint Budapesten várhatóan az elsőfokú készültségi szint közelében, az alsó rakpart szintje alatti tetőzéssel vonul le az árhullám, amelynek tetőzése szombat éjjel várható. Az árhullám Komáromnál, Esztergomnál és Bajánál megközelítheti, illetve kis mértékben meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet.
A Tisza vízgyűjtőjén a hét első három napján területi átlagban is igen jelentős (35-70 milliméter) csapadék hullott, főként a Felső-Tisza és a Bodrog vízgyűjtőjén, valamint a Túr-Szamos-Kraszna vízrendszeren. A következő napokban ugyan folytatódik a csapadékos időjárás, de már csak kisebb mennyiségű csapadék várható. Majd a jövő hét elején ismét nagyobb mennyiségű csapadék valószínűsíthető, elsősorban a kárpátaljai területeken. A lehullott csapadék hatására kisebb-nagyobb árhullámok vonulnak le a Tiszán és annak mellékfolyóin. A Túron a másodfokú készültségi szintet meghaladó, a Tisza Tivadartól Kisköréig tartó szakaszán a másodfokú készültségi szintet megközelítő, illetve meghaladó, a Tiszán Szolnoknál, a Szamoson, a Krasznán és a Bodrogon az elsőfokú készültségi szintet megközelítő, illetve azt meghaladó vízállásokra lehet számítani.
Agrárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoport
