A Föld 29%-át borítja szárazföld, azaz 148 939 100 km²-t. A talaj legfontosabb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képessége, hogy megfelelő időben és a szükséges mennyiségben képes a növényeket vízzel és tápanyagokkal ellátni. A termőföld másik fontos szerepe a szén megkötése és a víz átszűrése. 2012 óta december 5. a Talaj világnapja. A Földön folyamatosan fogy a termőföldek száma, melyet erdőírtásokkal próbálnak kiegyenlíteni. A termőföldek számának csökkenése folyamatosan veszélyezteti a Föld népességének élelmezését. Ennek felismeréseként 2015-öt a termőföld nemzetközi évének nyilvánítottak.
Photo by Markus Spiske on Unsplash
Az elmúlt közel egy évtizedben folyamatosak a vészharangok kongásai a környezetünket és a Földet érintően. Rengeteg próbatétel áll a gazdák és az emberek előtt. Változtatni kell a korábbi módszereken, változtatni kell a megszokott fogyasztói magatartáson.
Az erdőirtások, városiasodás és a nem megfelelő mezőgazdaság felgyorsította a termőföldromlást és az eróziót. Jelenleg a talaj egyharmada közepesen vagy súlyosan károsodott. Erre megoldás lehet a talajkímélő művelés, a vetésforgó, a saját fogyasztási szokásaink felülvizsgálata, mellyel a saját olykor pazarló magatartásunk visszaszorításával tehetünk a bolygóért.
13 érdekes és olykor meglepő tényt gyűjtött össze az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az élelmezés helyzetéről, hogy tisztában legyünk azzal, hol állunk jelenleg ebben a folyamatban.
1. A megélhetés alapját a szegénységben élők 75%-ának világszerte a mezőgazdaság és az elérhető természeti források adják.
2. A globálisan megtermelt élelmiszer 80%-a családi gazdálkodásokból származik, ezért az ő támogatásuk különösen fontos.
3. 2030-ra 60%-kal kell növelni az élelmiszer-termelést a FAO előrejelzése szerint azért, hogy képesek legyünk ellátni az egyre növekvő népességet.
4. Mindeközben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el, ez egyes országokban a megtermelt élelmiszer harmadát jelenti.
5. Az élelmiszer-pazarlás globális költségét 2,6 trillió dollárra becsülik, ebből 700 milliárdot tesz ki a környezeti és 900 milliárdot a társadalmat terhelő kiadások számlája.
6. Mindezek ellenére az éhező emberek száma a Földön 800 millió alá csökkent, de még így is majdnem minden 9. ember számára problémát jelent a napi betevő előteremtése.
7. A fejlődő világban alig 13% az alultápláltak aránya, ez a szám 25 éve a jelenleginek még közel a kétszerese volt.
8. Az országok többsége (129-ből 73) teljesítette az éhezés csökkentését előirányzó Millenniumi Fejlesztési Célt (a 2000-ben elfogadott célok báziséve 1990).
9. Mindez azt jelenti, hogy 1990 óta 216 millió ember került ki az éhezők köréből, ám ahhoz, hogy 2030-ig felszámoljuk a világon az éhezést, arra évente átlag 267 milliárd dollárt kellene fordítani.
10. A mezőgazdaság évente 10 milliárd tonna üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, ennek 40%-a az állattenyésztésből, részben az állatok emésztéséből ered. A mezőgazdaság légkört melegítő globális kibocsátása 100%-kal nőtt az utóbbi 50 évben, 1961-2012 között 2,7 milliárd tonnáról 5,4 milliárdra.
11. Az aszály okozta károk 80%-a a mezőgazdaságot sújtja a fejlődő országokban.
12. A világ termőföldjeinek 33%-a leromlott állapotú a FAO szerint.
13. A termésátlagokat akár 79%-kal lehetne növelni hatékonyabb vízhasználattal, kevesebb rovarirtóval és a talajminőség javításával.
Forrás: http://fna.hu/hir/vilagelelem
