Sajószentpéteri lakos vagyok immáron huszonegy éve. A körülbelül 12 ezres lélekszámú kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc és Kazincbarcika között, a 26-os főút mentén, a Sajó-völgyben helyezkedik el. Egy ilyen kisváros általában nem kerül be az országos hírekbe, hacsak valami tragédia nem történik. Sajószentpéteren azonban elég gyakran, mivel itt az egyik legnagyobb a légszennyezettség az országban. Pelek Dávid írása.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint Magyarországon több mint 14 ezer ember halálát követeli valamilyen légszennyezettség okozta megbetegedés. Ennek okai közt megtalálhatjuk a földrajzi adottságokat, a közelben lévő ipartelepeket, az átmenő forgalmat, illetve a korszerűtlen tüzelést. Sajószentpéter abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy ezen tényezők közül mindegyik érvényesül.
Földrajzi helyzet
A fent említett okok közül a domborzat egy adottság, amelyhez csak alkalmazkodni lehet és ennek megfelelően mérsékelni a szennyezőanyagok kibocsátását.
A Sajó-völgy jellegzetessége ugyanis, hogy a fűtésből származó szennyezőanyagok beszorulnak a hideg talajréteg és a meleg szennyezett levegő közé, így elzárva a lehetőségét annak, hogy a szennyezett levegő távozzon.
Ipartelepek és átmenő forgalom
A kettő nagyrészt összefügg. Sajószentpéter 10 kilométeres körzetében található a vegyipari anyagok gyártásával foglalkozó Borsodchem. A gyár Kazincbarcika és Sajószentpéter között helyezkedik el. A várost kettészelő 26-os főút így különösen leterhelt, hiszen elkerülő hiányában naponta rengeteg kamion megy rajta keresztül. A kamionokon felül rengeteg személygépjármű és busz hajt keresztül a városon. Egy 2015-ös forgalomszámlálás szerint naponta mintegy 17 ezer jármű halad keresztül Sajószentpéteren. Ebből körülbelül 1300 kamion, illetve 300 busz. Az átmenő járműforgalom – így ezzel egyidejűleg a település légszennyezettsége – jelentős mértékben csökkenthető lehetne, ha az immáron 10 éve húzódó elkerülő megépülne. Az itt lakók azonban csak terveket és ígéretek látnak. Jelen uniós ciklus közútfejlesztési programjában nincs benne a 26-os elkerülőjének a megépítése, annak ellenére sem, hogy 2009-ben az Unió több mint 680 millió forint támogatást ítélt meg az előkészítésre.
Korszerűtlen fűtés
A legtöbb problémát azonban a korszerűtlen fűtés okozza. A térség nem csak Magyarország, hanem az Unió egyik legszegényebbje. Rengetegen nem engedhetik meg maguknak, hogy gázzal vagy jó minőségű fával fűtsenek, ezért azzal tüzelnek, amijük van. Sajószentpéteren a szegényégből fakadóan rengetegen tüzelnek illegális hulladékkal. A szociális tűzifa program egy módja lehetne a légszennyezés csökkentésének, azonban nem jut mindenkinek elég fa, így továbbra is rá vannak kényszerülve az alacsony fűtőértékkel bíró, de emellett óriási környezetszennyező hatású anyagokkal való fűtésre. Hosszútávú megoldást az energiahatékonyság javítása jelenthetne. Azonban a kormányzat 2015-ben úgy döntött, hogy a Kádár-kocka családi házakra szánt vissza nem térítendő uniós támogatásokat inkább a sokkal kisebb energiamegtakarítást ígérő középületekre fogják költeni. A hivatalos indoklás szerint azért történt így, mert az EU nem adhatja oda közvetlenül a pénzt a lakosságnak. Ahogy egy Manfred Webernek írt nyílt levelünkben is jeleztük, a problémát enyhíteni ehetett volna egy energiahatékonysági alap közbeiktatásával, ahogyan arra számtalan más tagállamban volt példa. Azonban ez nem történt meg, így az uniós ingyenpénzből a lakosság semmit nem látott.
Ahogy a 26-os elkerülőjének a példájából, vagy éppen az uniós energiahatékonyság-növelési programból láthatjuk, a pénz meglenne arra, hogy érdemben tegyünk a légszennyezettség visszaszorításáért. Politikai akarat azonban nincs. És amíg az nincs, az itt lakók szépen csendben megfulladnak.
Borítókép: Farkas Gergely
