Az elmúlt években csaknem 3.5 millió román munkavállaló hagyta el hazáját, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Péntek este egy részük tüntetést szervezett Bukarestben a korrupt hazai állapotok és hivatali visszaélések miatt. Benedek Márton írása.
Aki vezetett már haza nyáron a német autópályákon, tudja, hogy milyen hatalmas tömegről van szó. Hegyeshalom után ilyenkor csordultig telik az M1-es sztráda tetőig pakolt brit, német, belga, holland és olasz rendszámos kocsikkal, melyek jelentős része Törökbálintnál délnek veszi az irányt.
B**d meg, PSD!
Néhány hete Răzvan Ştefănescu, egy Svédországban élő román úgy döntött, hogy hazavezet a nyárra. A csanádpalotai határátkelőnél gond nélkül átjutott, de néhány kilométerrel arrébb megállította néhány túlbuzgó román rendőr, és nemes egyszerűséggel lecsavarozta csillogó Audijának egyedi svéd rendszámát.
Ştefănescu úr bűne az volt, hogy rendszáma a „MUIEPSD” román mozaikszót tette ki, amely körülbelül a „b**d meg, PSD” beszólásnak felel meg, frappánsan kifejezve a tulajdonos román szociáldemokrata kormánypárt iránti érzelmeit.
Története akkorát ment a közösségi médiában, hogy még a bukaresti svéd nagykövetség is kénytelen volt leszögezni azt, hogy Ştefănescu úr rendszáma teljes mértékben megfelelt az Európai Unión belüli közlekedés jogi követelményeinek.
De ekkor már nem lehetett a felháborodást lecsillapítani.
Külföldön dolgozó románok ezrei kezdtek egy bukaresti tüntetés szervezésébe, amely a mindent átható korrupció és a romániai élet kilátástalanságára próbálta ráirányítani a figyelmet.
Köszönjük a munkáját, főügyész asszony!
A rendszámbotrány csak egy apró példája volt annak a másfél éves sorozatnak, amely a PSD-ALDE kormánykoalíció 2017. januári hivatalba lépése óta borzolta az ellenzéki kedélyeket. A kormány egyik első lépéseként — a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva — rendeletbe vette, hogy kisebb bűncselekmények elkövetői közkegyelemben részesülhetnek. Ez a lépés hatalmas antikorrupciós tüntetéshullámot váltott ki országszerte: 2017. február 5-én félmillióember ment az utcára. Noha akkor még meghátrált a kormány, a tüntetések elülésével a független antikorrupciós ügyészség fejét, Laura Codruţa Kövesit vették célkeresztbe.
Codruţa Kövesi ötéves antikorrupciós főügyészi tevékenységének eredményeként több miniszter börtönbe került, vádat emeltek Victor Ponta egykori kormányfő ellen, 650 milliárd forintot zároltak a bíróságok, és 300 milliárd forintot elkoboztak korrupt politikusoktól. Legutóbb Liviu Dragnea szociáldemokrata politikust ítélték első fokon három és fél év börtönre, aki már 2015-ben is kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott hivatali visszaélés miatt. Dragnea, aki Jarosław Kaczińskyhez hasonlóan a háttérből irányítja kormánya miniszterelnökét, egy hétmilliárd forintos nyomozás érintettje is, melyben a román főügyész az OLAF bizonyítékai alapján emelt vádat.
Míg az elszánt és rettenthetetlen Codruţa Kövesi a változást kívánó bel- és külhoni románok példaképévé vált, a kormánypártok a titkosszolgálatokkal való összejátszással és hatáskörének túllépésével vádolták meg.
Kormánypárti képviselők idén júniusban már azzal fenyegették az elnököt, hogy kezdeményezik elmozdítását, amennyiben nem rúgja ki a megátalkodott Codruţa Kövesit.
Klaus Iohannis elnök végül július 10-én engedett az alkotmánybíróság döntésének, és leváltotta a főügyészt. E machinációkra válaszul hirdették meg augusztus 10-i tüntetésüketa külföldi románok, ami a kifúlóban lévő tüntetéssorozatba próbál ismét lelket önteni.
Közép-Európa zsarnokai, egyesüljetek!
Orbán Viktor idei tusványosi beszédében természetesen megemlékezett a modernkori Románia centenáriumáról:
[A] modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él több mint másfél millió magyar. Tudjuk, hogy Bukarestben azt mondogatják, hogy Székelyföld nem is létezik. … Erdély akkor is létezett, amikor még a modern Románia nem létezett, és ahogy itt körülnézek, ismerem az ittenieket, nyugodtan mondhatom, hogy Székelyföld még akkor is létezni fog, amikor egész Európa behódolt az iszlámnak.
Most finoman tekintsünk el attól, hogy egy székely manapság akkor botlik muzulmánba, ha Dobrudzsába vagy Nyugat-Európába utazik.
Erdély a karlócai béke óta nem látott muzulmánt!
A NER korrupciós ügyeit és Polt Péter munkásságát ismerve viszont érthető, hogy Orbán miért nem ejtett egyetlen szót sem arról a tüntetéshullámról, ami tavaly februárban Erdélyt is megmozgatta: a román Hotnews szerint
50 ezer embert ment az utcára Kolozsvárott, 45 ezer Nagyszebenben, 40 ezer Temesváron, tízezer Brassóban és ötezer Nagyváradon.
Egy-két magyar csak akadt közöttük.
Orbán belerúghatott volna a kormánykoalíciót alkotó szociáldemokrata PSD-be vagy liberális partnerébe is, de nem tette, mert jóval több a hasonlóság a Fidesz és a Dragnea PSD-je között, mint ami egy tusványosi beszédben elférne.
Idén már az a lövétei tüntető se ment ki Orbán beszédére, akit a fideszes hallgatóság tavaly oly keresztényien megrángatott. Talán úgy látta, nincs értelme.
A kormányváltáshoz az utcán keresztül vezet az út
Pedig lenne mit tanulnunk román barátainktól!
Másfél év tüntetéshulláma nyomán felvillant egy előrehozott választás lehetősége keleti szomszédunknál. A 2014-es elnökválasztáson majdnem négyszázezer külföldi román szavazott hazájuk nyugat-európai konzulátusain. Új pártok és mozgalmak tűntek fel, köztük az alapítása után 9 százalékkal a parlamentbe kerülő USR, vagy Dacian Cioloş technokrata miniszterelnök Románia Együtt mozgalma, amely jó esélyekkel indul egy előrehozott választáson. Mindkét erő olyan Romániát akar, melyben a korrupciónak nincs helye.
A korrupcióval való leszámolásból ugyanis román barátaink nem engednek. Se az, aki otthon maradt; se az, aki csak a nyárra tér haza. A PSD-ALDE kormány színrelépése óta több mint harminc tüntetést szerveztek, amin két millió ember megfordult.
Csináljuk ezt meg itthon is!
Benedek Márton
