A kormány azt kommunikálja, hogy a volt devizahitelesek problémája a forintosítással megoldódott, de ennek ellentmond, hogy családok tízezrei küzdenek a magas törlesztőrészletekkel, sokszor az egzisztenciális ellehetetlenülés szélén egyensúlyozva. Egy szolidáris társadalom ezt nem nézheti tétlenül. Vannak eszközök, melyekkel enyhíteni lehetne és kellene a nehéz helyzetbe került családok terhein.
Iker Áron, a Momentum Mozgalom gazdaságpolitikai szakértője és a Veszprém megyei 4. sz. választókerület képviselőjelöltjének írása
A Momentum tagjai hisznek a jogállamban és az igazságszolgáltatás függetlenségében,
ezért a Kúria ítéleteit és határozatait egy politikai párt által megkérdőjelezhetetlen érvényű döntéseknek tekintjük (ellentétben a Fidesszel), és nem próbáljuk meg politikai oldalról befolyásolni vagy megváltoztatni őket pusztán azért, mert nem tartjuk minden szempontból igazságosnak őket. Mindazonáltal, ahogyan azt a programunkban is javasoljuk, felülvizsgálnánk a bírói szervezet felépítését, hogy a bíróságok függetlenségét erősítsük, mely a későbbiekben akár a devizahiteles döntések politikai beavatkozástól mentes újratárgyalását is biztosíthatná. Emellett a Momentum minden segítséget megadna az adósoknak abban, hogy jogi úton érvényesítsék érdekeiket. Jogsegélypontokat nyitnánk, ahol az adósok információt és alapvető jogi támogatást kaphatnának. A jogsegélypontok szerepe leginkább akkor értékelődne fel, ha a folyamatban lévő devizahiteles perek egy része az adósok számára kedvező eredménnyel zárulna, és ezek alapján további adósok juthatnának információhoz lehetőségeikről és esélyeikről.
Az esetek többségében feltételezhető, hogy a jogi úton történő segítségnyújtás (egyelőre) nem lenne elegendő, így szociális-gazdasági lépésekkel is segítenénk a nehéz helyzetbe került adósokat. Ezen lépéseknél már nem érdemes a volt devizahiteles/forinthiteles megosztás mentén gondolkodni, hiszen mindkét csoportban találunk olyan embereket, családokat, akik számára nehézséget okoz a törlesztőrészletek fizetése. Megoldási javaslataink szervesen illeszkednek az október 15-én bemutatott programunkba, és két részre bonthatók:
egyrészt erősítenénk az adósok anyagi helyzetén, másrészt azok számára is megoldást szeretnénk kínálni, akik ennek ellenére az egzisztenciális ellehetetlenülés szélére kerülnek.
A fentieknek megfelelően a Momentum programjában szereplő bérkiegészítő adójóváírás elsősorban annak a rétegnek jelent segítséget, mely dolgozik ugyan, azonban jövedelméből csak jelentős nehézségek árán képes megélni, illetve a törlesztőrészleteket fizetni. Javaslatunk a munkavállalók legkevesebbet kereső 30%-ának növelné a nettó bérét: a minimálbér szintjéig a jelenleg 15%-os személyi jövedelemadó visszatérítésre kerülne, míg ennél magasabb szinteken a visszatérítés összege folyamatosan csökkenne. Szintén a nehezebb anyagi helyzetben lévőknek jelentene segítséget a lakásfenntartási támogatási program, illetve a munkaerőpiaci részvétel erősítése is biztosabb egzisztenciát garantálna. Az utóbbit segítené elő a munkakeresési járadék folyósítási időszakának meghosszabbítása, a munkaközvetítéssel foglalkozó karriercentrumok ki- és átalakítása, valamint az átképzési programok hangsúlyosabb támogatása is.
Fontos arra a helyzetre is megoldást nyújtani, amikor egy adós az egzisztenciális ellehetetlenülés szélére kerül. Ilyen esetekre a Momentum a magáncsőd igénybevételének megkönnyítését javasolja. A bürokratikus elvárások jelentős egyszerűsítésével, az igénybevételi feltételek könnyítésével illetve a bankok érdekérvényesítő erejének csökkentésével a magáncsőd alkalmas lehet arra, hogy a fizetésképtelenség szélére sodródott adósok tiszta lappal, az adósság terhe nélkül folytathassák életüket. Míg az adósok anyagi helyzetét erősítő intézkedésekkel elsősorban az államtól, és az államon keresztül a társadalom más rétegeitől kérünk szolidaritást, addig a magáncsőd igénybevétele esetén a bankok vállalnak részt a veszteségekből.
Mivel a magáncsőd igénybevételekor az adós nemcsak az adósságától szabadul meg, de az ingatlanát is elveszíti, egy bérlakáspiacot erősítő intézkedéscsomagot is javaslunk, mely anélkül teszi könnyebbé az adósok későbbi lakhatását, hogy egy újabb jelzáloggal terhelt ingatlant kellene megvásárolniuk. Ezen intézkedések közé tartozik a lakatlansági díj, mely a spekulációs célú ingatlanvásárlás helyett a bérlakáspiacra való belépést ösztönözné, a lakbértámogatási rendszer kiterjesztése, illetve a bérlakáspiac hatékonyabb szabályozása. Ezt egészítené ki a szociális lakásügynökségek létrehozása illetve a jelenlegi Nemzeti Eszközkezelő reformja. A jogosultsági feltételek enyhítése, a bankok érdekérvényesítő képességének csökkentése (pl. a lakás megvásárlására vonatkozó vétójoguk korlátozása vagy akár megszüntetése) illetve ezekkel párhuzamosan a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi keret bővítése az állami bérlakáskínálat növekedését jelentené és csökkentené a hajléktalanná válás valószínűségét. A Nemzeti Eszközkezelő pénzügyi keretének bővítésére a fedezetet az MNB-nek alapítványokban tárolt pénze biztosítaná, melyet törvényi úton szereznénk vissza a költségvetés számára.
A devizahiteles problémához hasonló jövőbeli szituációk megelőzése érdekében a szabályozásnak kellően szigorúnak kell maradnia – például a devizahitelek esetében magasabb hitelfedezeti arány és szigorúbb hitelbírálat, illetve a bankokra vonatkozó, a devizahitelezést érintő szigorúbb tőkekövetelmény megállapítása szükséges.
Kiemelkedően fontos a jövőre nézve a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése.
Ez nemcsak a pénzügyi kockázatok csökkentésében segíthet, de ösztönözheti a lakosságot a pénzügyi rendszer hatékonyabb használatára, ezzel elősegítve az önálló elképzelések (saját vállalkozás indítása, továbbképzéseken való részvétel) megvalósítását is. Ennek érdekében a közoktatásban a jelenleginél jóval hangsúlyosabb szerepet kapna a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása, illetve az MNB-vel való együttműködésben a felnőtt lakosságot is segítenénk a modern pénzügyi eszközök közti eligazodásban.
Ahogyan a bejegyzés elején is hangsúlyoztuk, a fenti intézkedésekre nem tekintünk csodaszerként, azonban hisszük, hogy egy szolidáris Magyarország nem hagyhatja magára nehéz helyzetbe került állampolgárait, és ezekkel a lépésekkel sokak élete válna könnyebbé.
Iker Áron
