Míg a 2017-es „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultáció kommunikálására 7,2 milliárd forintot költött a kormány, addig a következő harminc évre szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konzultációja egy Google-űrlapként feltöltött kérdőív. Ennyi erőfeszítés is csak azért történt, mert uniós előírás a társadalmi konzultáció ilyen hosszútávú stratégiák megküldése előtt.
Ennek ellenére, mi a Momentumban úgy gondoljuk, ki kell használnunk a lehetőséget, hogy véleményt mondjunk az Orbán-kormány klímaváltozás megfékezéséért tett “erőfeszítéseiről”, illetve saját véleményünknek hangot adjunk. A következőkben minden, a kérdőívben feltett kérdésre megfogalmaztuk a Momentum Mozgalom álláspontját, melyek az olvasónak is segítségként szolgálhatnak a kérdőív kitöltésekor:
https://bit.ly/2rmhaPC
Egyetért-e azzal, hogy az ember egyéni döntéseivel, fogyasztási magatartásával hatással van az éghajlatváltozásra?
Az tudományosan alátámasztott, hogy az emberiség felelős a klímaváltozás felgyorsulásáért. Ehhez egyénenként, személyesen is hozzájárulunk: a fogyasztásunk (pl. gyorsan elhasználódó ruhák, műszaki cikkek, áruszállítás, állattenyésztés) és tevékenységeink (pl. repülés, közlekedési döntések – autó vagy közösségi) határozzák meg, hogy mennyi az üvegházhatású gázt bocsátunk ki, ezek pedig vezető okai a problémának.
Támogatja-e, hogy Magyarország 2050-re karbonsemleges legyen? (Karbonsemlegesség alatt azt értjük, hogy a hazai üvegházhatású gázok kibocsátása és azok elnyelése egyensúlyba kerül)
Ahhoz, hogy a klímaváltozás mértékét 1,5 Celsius fokon tudjuk tartani, 2050-ig gyakorlatilag fel kell számolni a mostani üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Ez a kitűzés a karbonsemlegesség: az a helyzet, amikor egy éven belül maximum annyi szén-dioxidot bocsátunk ki, mint amennyit a környezetünk képes elnyelni (növényzettel, szén-megkötő technológiával). Idén szeptemberig több mint 70 ország és 100-nál is több nagyváros vállalta, hogy 2050-ig karbonsemleges működésre áll át.
Momentum: Orbán Viktor novemberben azt nyilatkozta, Magyarország készen áll arra, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet. Emiatt végképp értetlenül állunk azelőtt, hogy júniusban a magyar kormány nem támogatta a karbonsemlegességről szóló uniós megállapodást. A Momentum támogatja a karbonsemlegesség 2050-ig történő elérését, és kulcsfontosságú, hogy ebben a kérdésben egységes európai uniós álláspontot alakítsunk ki.
Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak. Ön melyik szektorban érzi legnagyobb szükségét az alkalmazkodási intézkedéseknek?
Milyen intézkedésekről lehet itt szó?
Egészségügy: az ellátórendszer felkészítse a klímaváltozáshoz kapcsolódó problémákra, mint például a gyakori hőhullámok, amik különösen az idősebbek és a kisgyermekek esetében súlyos egészségügyi kockázatokat is jelenthetnek, vagy az invazív fajok következtében megjelenő új betegségek. Az egészségügyre fordított befektetések ezen túl is megtérülnek: egy felkészültebb intézményrendszer más problémákat is jobban tud kezelni.
Vízgazdálkodás: a hálózatrendszer felkészítése, javítása szükséges, a jelenlegi állapotban a rendszer működése jelentős vízveszteséggel jár, ami a klímaváltozás következtében szűkösebbé váló ivóvízkészletek miatt kockázat és felesleges pazarlás. Ezzel párhuzamosan a városokban a koncentrált csapadékmennyiség miatt kritikus tényezővé válik a csatornahálózat állapota, amennyiben nem képes gyorsan elvezetni a csapadékot. Az ivóvíz készleteinkkel ezzel párhuzamosan kell tudatosabban gazdálkodni.
Katasztrófavédelem: a klímaváltozás új kihívásokat jelent a katasztrófavédelem számára – folyamatosan hallhatunk a világszerte tomboló erdőtüzekről vagy áradásokról. Itthon a felkészülés a infrastruktúra ellenőrzését és megújítását, a lehetséges problémák felmérését jelenti. Magyarországon az árvizek megszaporodása lehet különösen nagy kockázat.
Mezőgazdaság: a klímaváltozás szélsőséges időjárást hoz magával, ennek egy jellemzője a száraz nyarak, a csapadékmennyiség koncentrálódása bizonyos időszakokra, de akár jelenleg termeszthető zöldség- és gyümölcsfajok is eltűnhetnek hazánkból. Az alkalmazkodáshoz technológiai és fajtabeli átállások is szükségesek lehetnek.
Természetvédelem: a természetvédelem az itt felsorolt intézkedések között többet kell, hogy kontrolláljon, hogy összehangolja a különböző területek tevékenységeit
Erdőgazdálkodás: itt az alkalmazkodás kapcsán beszélhetünk az olyan szélsőséges eseményekre való felkészülésre mint szárazság és erdőtüzek, a biodiverzitást fenyegető kockázatok csökkentése, az invazív fajok kordában tartása. A környezetmenedzsment, a természeteshez hasonló ökoszisztéma létrehozása és fenntartása kulcsfontosságú.
Épített környezet: főként városi környezetben a szilárd burkolatok és a gépkocsihasználat miatt a felszín könnyebben és hamarabb felmelegszik, ezzel hőszigeteket létrehozva, szélsőséges és elviselhetetlen körülményeket teremtve. Az épített környezet, homlokzatok és tetők modernizálása és a szabad terek zöldebbé, fenntarthatóbbá tétele az alkalmazkodás kulcsfeladata.
Energiagazdálkodás: a klímaváltozás szélsőséges időjárást hoz magával, ennek megfelelően az energiafogyasztás koncentrálódása várható – a forró nyarakat klímaberendezésekkel, hűtéssel, a fagyos teleket több fűtéssel próbálhatjuk kompenzálni, emiatt a jelenleg energia infrastruktúrának eddig nem látott terhelést kellhet kiállnia, ha az alkalmazkodás nem történik meg áramkimaradások, áramszünetek következhetnek be
Turizmus: a turizmus bizonyos szinten okozója a klímaváltozásnak, emiatt célszerű a helyi turizmus erősítése és ösztönzése, ahogy az Magyarországon történik is. A klímaváltozás eltolódó turistaszezonhoz vezethet, miközben a nemzetközi intézkedések (repülés korlátozása) felértékelhetik a régión belüli turista forgalmat
Véleménye szerint az egyes területeknek milyen mértékben és hogyan kell hozzájárulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez? Kérem, állítsa sorba a következő területeket (energiaipar, közlekedés, épületek, feldolgozóipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) és válaszát röviden indokolja!
Ezek a kategóriák lehetnének egyértelműbben definiáltak, így a következőket lehet elmondani: az energiaszektor dekarbonizációja (azaz a fosszilis erőforrások kivezetése) mindenképpen prioritás, mivel minden másra kihatással bír. A közlekedés esetén kerékpározással gyakorlatilag nincs, míg tömegközlekedés használatával lényegesen csökkenthető a károsanyag kibocsátásunk. Az üvegházhatású gázok szempontjából fontos lépés az elektromos autó. Az épületek körében tudunk a legegyszerűbben spórolni – energiahatékonysági intézkedések, zöld homlokzatok, lokális napenergia felhasználás – ezek kézenfekvő lehetőségek. A hulladékgazdálkodás az újrahasznosítás révén tud nagyban hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz, de a lokális feldolgozás itt is kulcskérdés. Magyarországon jelentős ezentúl a feldolgozóipar üvegházhatású gáz kibocsátása is: itt a vállalatokat célzó modernizációs programok és megfelelő szabályozás lehet megoldás.
Ön szerint klímavédelmi intézkedésekkel milyen járulékos előnyök érhetők el?
A klímavédelmi intézkedések a teljes gazdaságára és társadalomra hatással vannak. Önmagukban egy egészségesebb és élhetőbb környezetet teremtenek, például mivel a légszennyezettség csökken. Megőrizhetjük a bioszféra jelenlegi gazdagságát és megakadályozhatjuk a további tömeges fajkihalásokat. Azonban egy megfelelően végrehajtott cselekvés csomag ezentúli előnyökkel is jár: a zöld energia infrastruktúrájának kiépítése munkahelyeket teremt, a közösségi közlekedés fejlesztése megkönnyíti az emberek mindennapjait, az energiahatékonysági intézkedések pedig hosszú távon valódi rezsicsökkentéshez vezethetnek.
A közlekedési szektor az egyik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, amelyből származó emissziók folyamatosan nőnek. Ön szerint milyen intézkedésekkel lehet mérsékelni, illetve visszafordítani ezt a folyamatot?
A közlekedési szektor több mint a negyedét adta az EU-ban az üvegházhatású gázok kibocsátásának, ezek a gázok a klímaváltozás legjelentősebb okozói. Miközben a többi szektor kibocsátás 1990 óta csökkenést mutat, a közlekedési folyamatosan szektor nő.
A folyamat megállítására olyan javaslatok léteznek, mint:
- Az elektromos autókra való átállás (és párhuzamosan a zöld energia biztosítása az akkumulátor töltéshez) – vásárlás támogatása, belsőégésű motorok gyártásának korlátozása
- Környezetterhelési adók bevezetése
- Közösségi közlekedés fejlesztése (ezzel gépkocsi használat kiváltása)
- Gépkocsi tulajdonlás csökkentése, gépkocsival való közlekedés minimalizálása a városokban (parkolóhelyek csökkentése, alacsony-kibocsátású negyedek létrehozása)
- “Kis távolságok városa” elv a városfejlesztésben
Momentum: A Momentum programjában hangsúlyozott cél a elektromos járművek elterjedésének támogatása, az infrastruktúra kiépítésének támogatására fókuszálva, célunk a közlekedés 21. századivá tétele: a városokban a megfelelő közösségi közlekedési lehetőségek kiépítése, vidéken pedig a jelenlegi megoldások okos használata (igényvezérelt mikrobusz szolgáltatás, közcélú autómegosztás, stb.) segítheti a szennyező gépkocsi használat csökkenését
Véleménye szerint milyen fejlesztésekre van szükség a magyar mezőgazdaság klímabaráttá alakításának érdekében? (Például: új termesztési technológiák bevezetése, mezőgazdasági alapanyagok energetikai hasznosítása, biomassza tüzelése és stb.)
A mezőgazdaság ma aktívan hozzájárul a klímaváltozás előidézéséhez, miközben megfelelő technológiák és ösztönzők használatával ez elkerülhető lenne. Miközben a mezőgazdaság megújulásával is járna.
Sokféle lehetőség van, például:
- Kisebb helyigényt és vízmennyiséget igénylő technológiák
- A környezeti változásoknak ellenállóbb fajok támogatása
- Precíziós gazdálkodás támogatása
- Tudatosabb vízgazdálkodás
- Helyi értékesítés és feldolgozás támogatása (termelői piacok pl.)
- Monokulturális termesztés mérséklése
- Biomassza felhasználásának bővítése
- A talajok humusztartalmának növelésével kibocsátott széndioxid megkötése
Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentését véleménye szerint milyen programok támogatnák a leghatékonyabban?
Épületenergetikai pályázatok a lakosság részére
Olyan pályázatok indítása vagy folytatása, mint például a Panelprogram. A cél az épületek energiahatékonyságának fokozása.
Energiahatékonyságot, megújuló energia használatot támogató pályázatok
A megújuló, zöld energiaforrások használatának támogatása, elősegítése – napelemek, geotermikus energia, akár cégeknek is
Megoldás a lakossági széntüzelés kivezetésére
Például távfűtés szélesebb körű bevezetése, gázüzemű fűtést támogató programok
Szemléletformálás
Éghajlat-védelemmel kapcsolatos oktatás az iskolarendszerben, tájékoztató kampányok, az egyéni lépések ösztönzése
Támogatja az éghajlat-védelemmel kapcsolatos oktatás megjelenését az iskolarendszerben?
Például annak az oktatása, hogy milyen gyakorlati lépéseket tudsz megtenni már magadban is (lásd 12.-es kérdés), hogy milyen költségei (környezeti) vannak bizonyos dolgoknak (pl. repülés) és, hogy mit mond a tudomány a klímaváltozásról – mire számíthatunk. Olaszországban jövő évtől kötelező tananyag a klímaváltozás.
Tud-e arról valamit, hogy a lakóhelyén/székhelyén a helyi önkormányzat, vagy a helyi szervezetek milyen klímaváltozás elleni tevékenységeket végeznek?
A helyi szintű fellépés a klímaváltozás elleni harcban kulcskérdés. Idén szeptemberig több mint 100 város tett ígéretet arra, hogy 2050-re karbonsemleges működésre áll át. Magyarország legtöbb nagyvárosának és megyéjének van klímavédelmi stratégiája, azonban ezek a stratégiák gyakran nem közismertek és nem megfelelően vannak kommunikálva a lakosság felé, általánosságban beszélnek intézkedésekről.
Momentum: A Momentum helyi szinten is elkötelezett a klímaváltozás elleni harcban, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és felkészülésben. Terézváros a napokban fogadott el Soproni Tamás momentumos polgármester javaslatára klímavédelmi intézkedéseket. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes portfóliójába tartozik a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a klímaváltozásra való felkészülés és alkalmazkodás. A Momentum programja és Budapestre vonatkozó tervei részletesen kitérnek azokra az intézkedésekre amit ebben a témakörben lehet lépni egy fenntarthatóbb jövő felé.
Hajlandó lenne-e életmódjának, étkezési vagy vásárlási szokásainak megváltoztatására annak érdekében, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás ellen küzdelemhez?
Az egyéni döntések nagyban hozzájárulhatnak a klímaváltozás elleni harchoz, ha kevesebb húst fogyasztunk, hatékonyabban gyűjtjük a szemetet vagy autó helyett tömegközlekedésre, vagy biciklire ülünk, akkor már hozzájárultunk a megoldáshoz. Egészen egyszerű és más szempontból is hasznos változtatásokat is lehet tenni: például azzal, hogy inkább helyi termékeket vásárolunk, hiszen kevesebb utat tesz meg egy adott termék, amíg a boltokba érkezik. Hasonló egyéni döntés lehet, ha egy eszközt (tv, telefon, stb.) inkább javíttatunk, nem pedig újat veszünk – ezzel megspórolva az előállítás költségeit.
Momentum: Azt gondoljuk, hogy az életmód és az egyéni szokások megváltoztatása fontos része a klímaváltozás elleni harcnak. Azonban azzal is tisztában vagyunk, hogy szükségesek a megfelelő ösztönzők. Sokaknak a mindennapi megélhetés is problémát jelent, tőlük nem várható el, hogy az állam támogatása nélkül kezdjenek el változtatni – jó lenne magyar paradicsomot venni, hogy csökkentsük az üvegházhatású gáz kibocsátást, de ha a spanyol megfizethető, akkor nem lesz kérdés. Ezen kell változtatnunk.
Amennyiben bármilyen további észrevételei/javaslatai vannak a hosszú távú stratégiával kapcsolatban kérjük, ossza meg velünk!
A konzultáció, habár korunk egyik legfontosabb témájával foglalkozik nem kapott különösen nagy hírverést a kormánytól – a Másfél fok nevű oldal vette észre, november 21-én, 4 nappal a válaszadási határidő előtt. Jó lenne ha a “kormányzati tájékoztató kampányokra” szánt pénzek egy részéből a valóban fontos konzultációkról és az azokban feltett kérdésekről lenne szó.
A Momentum az önkormányzatokban a valódi részvételiséget fogja megteremteni, amelybe beletartozik a hasonló konzultációk elérhetőségének növelése és egyéb innovatív eszközök bevezetése az állampolgárok döntéshozatalba való bevonására. Szerintünk ezekről a kérdésekről tényleg beszélni kell, nem csak a fejünk fölött döntéseket hozni.
