A méregzöld könyv

Szerző: | 2022 ápr 8. | Blog

Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,

hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:

mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember –

így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.

(Babits Mihány: Ritmus a könyvről, 1929)

A romantikus mottón túl nézzük a valódi kérdéseket: van igény a nyomtatott könyvekre? Kik járnak könyvtárba ma Magyarországon? Mi a könyvtárak célja egyáltalán? Milyen hatással vannak a fenntarthatósági törekvések, a covid, és az ezekből következő gazdasági folyamatok a könyvpiacra? Milyen lehetséges “jó gyakorlatok” vannak? Ezekre kerestem a választ, ami a digitalizáció és a könyvtárfejlesztés irányába mutat. Véleménycikk, Vajda Viktória, a Momentum szakpolitikusa

A problémahalmaz

Ki olvas ma? 

A TÁRKI másfél éve megjelent kutatási összefoglalójából tudhatjuk, hogy 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), míg 2005-ben 25%-uk olvasott rendszeresen. Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők. Ezekre az adatokra támaszkodva bátran mondhatjuk, hogy túl kevés, és ösztönözni kell a gyakrabban olvasást. Össztársadalmi érdekként is felfogható: célunk, hogy a leszakadó társadalmi rétegeket felzárkóztassuk, az oktatás színvonala stabil és előremutató legyen, a GDP termeléshez pedig minél több hasznos munkaerő tudjon hozzájárulni. Az olvasás mindennek egy jó lenyomata. Nem gondolom, hogy 2005-ben (kulturális) kánaán lett volna, de a jelenlegi közbeszédet, közhangulatot és a szociális viszonyokat nézzük, valószínűleg egyenes arányosságban áll egymással a két tényező. A leszakadó társadalmi rétegeknél, és úgy általában is nemhogy a könyvolvasás, de egyáltalán az olvasás is probléma: a funkcionális analfabéták száma is egyre magasabb, egyes becslések szerint akár a társadalom 25%-a is érintett lehet. Persze, a világ halad, ott az internet, a Netflix, a social media, a rohanó világ, és ezzel nincs is feltétlen baj, de emellett meg kell férjen a könyv is. Az árnyalt gondolkozás, a körülöttünk lévő világ megismerése, a szókincs épülése mind járulékos haszon, amellett, hogy lelassít, énidőt teremt, és agymunkára késztet. Szóval oké, jó lenne, ha többet olvasnának az emberek. 

Mellékszál, de említésre méltó lehet: nemrég jelent meg a 24.hu oldalon egy cikk arról, hogy miért drágább a papír, és ez milyen hatással lehet a könyvkiadásra. Meglepődve olvastam, hogy a kultúra így milyen szorosan összekapcsolódik a környezetvédelmi intézkedésekkel, mintegy pillangóhatásként csapódik le a fenntarthatósági törekvés a könyvekre. Amióta Európa-szerte betiltották az egyszer használatos műanyagok használatát, a kereskedők ritka kivétellel, de leginkább papírból készült helyettesítő termékekre tértek át. Ez az egyik oldala a kereslet emelkedésének. A másik nagyon prózai, és egyben szürreális: a pandémia miatt sokkal többen rendelnek házhoz termékeket, így a papírcsomagolásból is sokkal többre van szükség. Természetesen az infláció is hozzájárul, de saját magunknak okoztuk így azt, hogy mára a duplája a papír ára. A hazai könyvkiadásban ez némi csúszást, átszervezést igényelt, nem jelent automatikusan pánikhelyzetet, de kreatívabbnak kell lennie a kiadóknak, és bizony ha nem is drasztikusan, de párszáz forinttal biztosan többe kerülhet egy kiadvány, ami adott esetben jelentheti a vásárlónál a lélektani határ átlépését is. A gyártókapacitás előbb-utóbb rendeződik, de az árak egyelőre továbbra is csak emelkednek, nem valószínű, hogy újra visszatérne az eredeti szintre. Nem tudom, hogy a fenntarthatóságért aggódókat, vagy az árérzékenyebbeket fog ez jobban eltántorítani a könyv vásárlástól, de azt gondolom, erre a helyzetre komplex megoldást kell nyújtanunk, és nyújtania az új kormánynak 2022. áprilisától. 

A cél tehát:

  • Legyen több olvasó! (2020-ban a nem olvasók 45%-a azért nem olvas, mert nem szeret, 33% az időhiányra panaszkodott.)
  • Legyen a társadalom műveltebb!
  • Férjen hozzá minden társadalmi réteg a könyvekhez, a kultúrához, oktatáshoz!

De hogyan?

A méregzöld könyv, mint megoldás?

Két irányba tudunk elindulni, és érdemes is mindkettőt egymástól függetlenül, priorizálás nélkül kezelni: a digitalizációt és a fenntartható könyvhasználatot. Kis szubjektív: ebben a tekintetben én is a konzervatív felhasználók táborát erősítem: a papír tapintása, az új könyv illata nagy hozzáadott értékkel rendelkeznek az ebookkal szemben, de ettől függetlenül maximálisan támogatom a létjogosultságát. A feltételeken kell javítani.

Digitalizáció

Az Európai Unió 2018-ban irányelvet vezetett be, ami szerint a tagországoknak javasolta, hogy ne csupán a papír alapú könyvek áfája legyen csökkentett, hanem vonatkozzon a kedvezmény az ebookokra is. A jelenlegi kormány erről mélyen hallgat, nem látszik törekvés a témában, továbbra is csak a könyveknek csökkentett, 5% az áfája. Ugyan a nyomtatás költsége nem terheli az ebookot, de az adott esetben magasabb adó, szerzői jogdíj és egyéb terhek miatt akár ugyanannyiba is kerülhet, mint a hagyományos könyv, akkor pedig már jobban megéri megvenni azt, hiába nagyobb a környezetterhelése. Természetesen figyelembe kell venni a jogszabályi és általános környezetet: gyakori, hogy a szerzői jogokkal visszaélnek, valamint nincs kultúrája a szellemi tulajdon védelmének. A kérdést komplexen kell kezelni tehát. 

Az új kormánynak a szerzői jogok védelme mellett az áfakulcs csökkentése, és emellett az ebook kölcsönzés jogszabályi hátterének megteremtése lesz a feladata. Mindezekkel párhuzamosan a digitalizációs programokat is újra kell indítani, a közgyűjtemények hozzáférhetősége földrajzi és fizikai akadálymentesítéssel is jár. Ha pedig kölcsönzés, akkor adja magát a non plus ultra megoldás..

A könyvtár, mint a fenntarthatóság múzsájának csarnoka

Mivel drágul a papír, és különben sem elég méregzöld dolog túlvásárolni, a könyvtárakba érdemes átterelni a könyvfogyasztó, zöld gondolkozású, ám a papírhoz ragaszkodó réteget, valamint támogatni az elérést azokon a helyeken, ahol a digitális hozzáférés korlátozott. A dinamikusan fejlődő, friss tartalommal feltöltött könyvtárakban, vagy könyvtárközi kölcsönzésekkel elérhetővé kell tenni minden újonnan megjelenő tartalmat, illetve az olvasói igényeknek megfelelően karbantartani a törzsállományt. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy mindenkinek a lakóhelyéhez közel, a helyi könyvtár tudja ezt a szolgáltatást maradéktalanul teljesíteni. A kistelepülési könyvtárak feladata, társadalmi felelősségvállalása ezen túl is kiemelt: gyakran a kultúrához való egyetlen (megfizethető, elérhető) lehetőséget jelentik. Az állománybővítésre szolgáló keretet meg kell tehát emelni. Ugyan Magyarország kultúrára fordított, GDP arányos költése kiemelkedő az Európai Unióban, de hozzá kell tenni, hogy ez leginkább a beruházásokban, látványberuházásokban mutatkozik meg. Azonban a beton mit sem ér, ha nincs tartalommal feltöltve: így az emberi erőforrás mellett a közvetlen kultúrafogyasztás támogatása sokkal jobban megtérülő befektetés.

Új könyvtárak létrehozása nem lehetséges minden kistelepülésen, és talán nem is szükséges feltétlenül. Néhány jó gyakorlat mutatja, hogy a könyvtárbusz program egy kiváló áthidaló megoldás lehet a legkisebb települések elérésére is. Baranya megyében egy hosszú évek óta kiválóan működő projekt mutatja, hogy elérhetővé lehet tenni a kultúrafogyasztást, könyvtárhasználatot az elszigeteltebb kistelepüléseken is. Mondhatnánk, hogy nem túl “zöld” egy busszal bejárni Tolnát-Baranyát, de még mindig sokkal jobban járunk, mintha egyesével ülne mindenki autóba, és közelítené meg a megyeközpontot.Elkötelezettek vagyunk a kultúra terjesztésében, legyen ennek a módja hagyományos vagy rendhagyó, hiszen a kultúra maga is éppen ilyen sokszínű. Miért ne lehetne az eltérő fogyasztási szokásokhoz rugalmasan viszonyuló kínálati oldalt kialakítani? Ha pedig párhuzamosan még a környezetvédelmi szempontokra is odafigyelünk, akkor a klímaszorongó énünk is megnyugodhat kicsit.

Ajánló

X