Nemrégiben nagy médiavisszhangot kapott a budapesti „méhlegelők” megjelenése, majd annak kipusztítása a Fidelitas közreműködésével. Ez az ügy egy dolog miatt rendkívül fontos: a közbeszéd tárgya lett egy komplexebb ökológiai téma.
Magyarországon nem igen esik szó a méhek védelméről, vagy ha igen, akkor az nem kap elég figyelmet. Pedig méhek nélkül nincs élet. Nélkülük nemcsak mézes teát nem ihatnánk, de gazdasági növényeink nagy része sem fordulna termőre, hosszútávon pedig összeomolhat az élelmiszertermelés, aminek következménye egy globális katasztrófa lehet. A méhek tömeges kipusztulása azonban nem egy messzi, apokaliptikus gondolat, hanem a mindennapjaink része. Kínában van olyan tartomány, ahol a vegyszeres gazdálkodás következtében kihaltak a méhek, és emiatt az embereknek puszta kézzel kell elvégezniük a beporzást. Kaliforniába pedig más államokból szállítják a méheket, hogy az élelmiszertermelés működőképes legyen, mivel az ottaniak kipusztultak.
Ha el szeretnénk kerülni az effajta katasztrófákat Magyarországon, akkor azonnali változtatásra lesz szükség a hazai méhvédelem területén. Éppen ezért a Momentum szorgalmazza, hogy kormányváltás után komplex méhvédelmi stratégia kerüljön kidolgozásra pártok és szakértők bevonásával. Úgy gondoljuk, a méhvédelem egyben embervédelem is, ezért nagy figyelmet kell a területre fordítani.
Egyik legnagyobb gond hazánkban a környezetvédelem – és így a méhvédelem – területén, hogy nem igen képezi részét az oktatási rendszerünknek (a Fidelitas példáján látjuk ennek mi a következménye). A Momentum ezen változtatna, és a gyermekektől kezdve a felnőtt korosztályig bezárólag átfogó környezeti nevelést és tájékoztatást biztosítanánk. A teljes magyar lakosság környezeti nevelésben részesülne, mely kitérne korunk környezeti kihívásaira (pl. a klímaváltozásra), a természetvédelem alapvető fogalmaira, a hazai állat- és növényvilág ismeretére (beleértve a méhek védelmét), és főként azokra a fogyasztói szokásokra, amelyek károsan befolyásolják környezetünket. A környezeti nevelés programunkat a civil szervezetek széles körének bevonásával dolgoznánk ki. Ezen kívül visszaállítanánk az erdei iskoláknak adott normatív támogatást, és támogatnánk a zöld óvodák és iskolák további fejlesztését.
Az oktatáson túl meg kell erősíteni a hazai intézményrendszert. Támogatni kell a NÉBIH méhvédelmi szerepének megerősítését mind anyagi-, mind humánerőforrás biztosításával, és nagy hangsúlyt kell fektetni a méhegészségügyi felelősök szakmai képzésére is.
Fontos még, hogy a szintetikus növényvédőszereket fokozatosan kivonjuk az EU mezőgazdaságából (kezdve a legveszélyesebbekkel), és hogy csökkentsük a peszticidek használatát hazánkban. Nagy figyelmet kell még fordítani a természetes ökoszisztémák helyreállítására a mezőgazdasági térségekben, hogy a termelés a biológiai sokféleség helyreállításának eszközévé váljon. Ezen kívül a Momentum ösztönözné a méhfarmok üzemeltetését is ellenőrzött keretek között, adókedvezményekkel, illetve kedvezményes hitelekkel.
A hazai méhállomány védelmén túl a magyar mézek, legfőképp az akácméz stratégiai támogatása is szükséges. A Hungarikumnak számító magyar akácméz kiváló minőségű, és keresett exportcikk is Európában, azonban a magyar állam tudná még hol javítani a hazai méztermelők értékesítési pozícióit, legyen szó brandépítésről – ahogyan Új-Zéland tette a Manuka mézzel –, vagy a mézhamisítók elleni fellépésről.
Le kell szögeznünk, hogy a méhvédelem egyben embervédelem is, ezért nagyon nagy a gyártók, a növénytermesztők, de az átlagemberek felelőssége is abban, hogy mi lesz hosszútávon a méhekkel és a környezetünkkel. Láttuk mi a következménye, ha elhanyagoljuk a területet, ne hagyjuk, hogy hazánk is környezeti katasztrófa áldozatává váljon!
Bíró Barna, a Momentum Bács-Kiskun megyei alelnökének írása.
