A Magyar Termék Napja egy civil kezdeményezésből született ünnep. A szervezők Gróf Széchenyi István születésnapját választották eme jeles napnak, ami minden évben szeptember 21.
Kevés olyan személye van a magyar történelemnek, mint Széchenyi István, aki méltán érdemelte ki a „legnagyobb magyar” címet. Azonban manapság híján vagyunk az ilyen kvalitású államférfiakból és asszonyokból.
A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a magyar termékek fontosságára, minőségére és gazdaságerősítő hatására. A magyar termelők és hazai terméket elállítók a Covid alatt folyamatosan bizonyították, hogy jó minőségű termékekkel tudják ellátni az országot még vészterhes időkben is. Köszönjük mindazoknak, akik a nehézségek ellenére is kitartottak. Azonban ennek ellenére is rengeteg kis vállalkozás, családi gazdaság esett áldozatul ennek a járványnak, időjárás okozta nehézségeknek, a sertéspestisnek, madárinfluenzának és mindezek szövődményeinek. Számukra nem érkezett időben hasznos segítség, mert a hitelfelvétel nem megoldás a bajban.
A Magyar Termék Világnapján aki teheti, válassza a piacokat, kistermelőket, őstermelőket, kézműves termékeket és hazai vállalkozások által nyújtott palettát. Egy erős belföldi piac a későbbiekben még erősebb közösséget tud kovácsolódni. A vidék elnéptelenedésének megakadályozása és megerősítése elsősorban a kicsiken múlik.
A Momentum számára kiemelt terület a magyar agrárium védelme és a hazai gazdaság erősítése, szereplőinek támogatása.
A magyar termékek csomagolása kicsit megtévesztő lehet. Az emblémákhoz itt egy kis segítség és magyarázat.
Magyar termék
(100%-ban magyar alapanyagból, Magyarországon készült)
Az élelmiszerek jelölésén, az élelmiszer megjelenítésén vagy reklámozása során a „magyar termék” vagy bármilyen egyéb állítás, jelölés, amely az élelmiszer magyar származására utal, kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült, és az előállítás során alkalmazott valamennyi eljárást – például vágást, darálást, őrlést, tisztítást, darabolást, hűtést, fagyasztást, kiolvasztást és a csomagolást – Magyarországon végezték. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették és takarították be, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok Magyarországon születtek, nevelkedtek és dolgozták fel őket, a vadon élő állatokat az országhatáron belül ejtették el, a halakat magyar vizekből fogták ki.
Hazai termék
(Több mint 50%-ban magyar alapanyagból Magyarországon készült)
A „hazai termék” vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés a forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha az előállításához használt feldolgozatlan termékösszetevő több mint 50%-a magyar származású, és a feldolgozás minden lépése, amelynek eredményeképpen a fogyasztóknak szánt késztermék létrejön, Magyarországon történt.
Hazai feldolgozású termék
(Többségében külföldi alapanyagokból, de Magyarországon készült vagy feldolgozott)
A forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a „hazai fel dolgozású termék” vagy bámilyen ezzel egyenértékű jelölés akkor tüntethető fel, ha a feldolgozott élelmiszer előállításához felhasznált összetevők több mint 50%-a nem hazai eredetű, de az előállítás minden, a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó művelete Magyarországon történt. Érdemes megjegyezni, hogy nem válik egy feldolgozott élelmiszer hazai feldolgozásúvá attól, ha olyan – csomagolási, aprítási, darabolási, szeletelési, válogatási stb. – műveletet végeznek az egyébként import terméken, melytől annak eredeti jellege, meghatározó érzékszervi vagy összetételi tulajdonságai nem változnak meg.
