Javában zajlik a legújabb nemzeti konzultáció. Témája a családok évére hangolva a családok védelméről szól majd, megakadályozandó a “népesség cserét” és a bevándorlást támogató erők fondorlatait, bármit is jelentsen ez a kormánymédia szerint. A konzultációk hatékonysága vitatható, az mindenesetre tény, hogy nagyon sok pénz kerülhet általuk a megfelelő zsebekbe. A kormány kiindulópontja tévhitre épül, de mi lenne a valóban működő megoldás a demográfiai válságra? Mit javasol a Momentum? Ezeket járjuk körül ebben a cikkben.
Egy remek ábra az eddigi konzultációk sikerességéről:
A legsikeresebb konzultáció természetesen a Soros-tervről született, amelyre a 8 millió megkérdezett mintegy 29,45 százaléka válaszolt potom 5 milliárd 680 millió Ft-ért. Bizakodjunk, hogy a jövő heti konzultáció eredményesebb, és főként olcsóbb lesz…
A kormányzati retorika
A miniszterelnök a II. Budapesti Demográfiai Fórumon a következőket mondta 2017. május 25-én:
Európa vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében. Egyre kevesebb házasságból egyre kevesebb gyermek születik, ezért a népesség öregszik és fogy.
Ez az Eurostat jelentései szerint egyszerűen nem igaz. Az utóbbi két évtizedben a népesség a 28 uniós tagállam közül mindössze nyolcban fogyott tartósan. Ezek kivétel nélkül a 2004-ben csatlakozott tagállamok voltak.
Miért állítja a fentieket a miniszterelnök mégis? Mert a mondat így folytatódik:
Európában ma erről két jól körülhatárolt álláspont született. Az egyiket azok képviselik, akik Európa demográfiai problémáit bevándorlással akarják kezelni, és van egy másik álláspont is, amit Közép-Európa, s benne Magyarország magáénak vall.
Egyszerűen azért mondja, mert csodásan belesimul a bevándorlás-ellenes retorikába az, hogy Európa népessége rohamosan fogy.
Tisztázzuk: korántsem arról van szó, hogy Európában a népesség fogyását csak a bevándorlók tömegei ellensúlyozzák, és hogy a lélekszám emiatt nő. A lakosság természetes fogyásának mértékét több (nyugati) országban is meghaladja a születések száma: ilyen például Franciaország és Írország is. Máshol, például Ausztriában, Dániában vagy Svájcban a természetes szaporulat és a bevándorlás közel egyenlő mértékben biztosítja a népességnövekedést. Magyarország nem migrációs célpont, annak ellenére, hogy a bevándorlók száma növekszik. Mivel ők nem háborúk és természeti katasztrófák miatt, és nem egy nagyobb hullámban menekültek hozzánk, a kormányzati kommunikáció természetesen mélyen hallgat róluk, demográfiai hatásuk is csekély.
Mit tett a kormány a családok védelmében?
Magyarországon a fő problémát nem az európai országok elnéptelenedése, de még csak nem is az iszlám fokozódó előretörése jelenti, ahogyan azt a kormánypropaganda évek óta sulykolja belénk. A héten ennek iskolapéldáival találkozhatunk majd valamennyi kormányközeli média felületén sok milliárd adóforintért.
A probléma az, hogy az első népszámlálás óta még soha nem volt ilyen alacsony a gyermekkorúak és ilyen magas az időskorúak száma Magyarországon. Az öregedési index szerint 1870-ben száz gyermekre nyolc idős ember jutott, 2016-ban azonban már 128. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon a régióban is majdnem a legalacsonyabb az egészségesen eltöltött évek száma.
Mi hát a világos cél? A nyugdíjrendszer, a fenntarthatóság érdekében az, hogy a jelenlegi 1,5-ről 2030-ra 2,1-re növekedjen a szaporodási ráta Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy jelenleg egy szülőpártól 1,5 gyermek születik átlagosan. A cél, hogy 2030-ra átlagosan 2,1 gyermek szülessen szülőpáronkét. Így lehet fenntartani az ellátó rendszereket és magát a népességet hosszú távon.
A demográfiai válság kapóra jön a magyar kormánynak, kiválóan illeszti a demagóg, bevándorlás ellenes retorikába. A kérdés az, hogy a családok évében mit tett valójában a kormány annak érdekében, hogy a magyar családok megéljenek, a magyar fiatalok pedig kedvet kapjanak a családalapításhoz?
- Elsőként a családok évének nyilvánították 2018-at.
- Az MNB új, hátoldalán családok éve logós 50 forintosokat bocsátott ki
- Gyermekvállalásnál mérséklik vagy teljes egészében elengedik az édesanyák diákhitel-tartozását – kizárólag a 2018. január 1. után született gyermekekre vonatkozóan
- A diplomás GYED időtartamát a gyermek 2 éves koráig kiterjesztik
- A harmadik vagy további gyermeket vállaló családok jelzáloghitel-tartozását gyermekenként 1-1 millió forinttal csökkentik
- Feltalálták a külhoni magyar családok támogatására a köldökzsinór programot
- A CSOK kiterjesztése, összegének megemelése
- Családi adókedvezmény
Ezek az intézkedések csak szűk körnek kedveznek, elsősorban a tehetősebbeket támogatják, illetve nem reagálnak a 21. század kihívásaira, amikor a nők nem feltétlenül szeretnének csak a gyermekvállalásra koncentrálni, és annak a terhét egyedül cipelni a hátukon. A hatásukat tekintve nem is érik el a kívánt eredményeket.
A családok megélhetését leginkább elősegítő intézkedések a GYES,GYED, a családi pótlék emelése, a kilakoltatások megszüntetése, az otthon ápolók támogatásának jelentős emelése, a szociális bérlakások kérdése, a napközbeni gyermek-elhelyezésnek, a nők rugalmas munkaidejének, esetleg a távmunka lehetőségének rendezése, az apák bevonása a családi életbe, a gyermekszegénység felszámolása, a gyermekvédelem, a felzárkóztatás, az oktatás és az egészségügy színvonalának növelése. És ami talán a legfontosabb: a fiataloknak legyen jövőképe.
Ezek segítenék elő a gyermekvállalást. Ezek ma hiányoznak a kormány családpolitikájából.
Pillantsunk csak erre a grafikonra. Látható, hogy 5 év alatt nem nőtt, inkább stagnált, vagy enyhén csökkent a családokra szánt összegek nagysága, a családi pótlékra például az idei költségvetésben 3,95 milliárd forinttal kevesebbet szántak, mint tavaly. Ezzel szemben, ahogy fentebb láthattuk, gond nélkül kiad a kormány több mint 5 milliárd forintot konzultációra.
Mi lehet a megoldás?
Mi, a Momentum Mozgalom tagjai elismerjük a gyermeknevelés támogatásában a közösség felelősségét. Ennek megfelelően olyan komplex programot dolgoztunk ki, amellyel mindent megteszünk, hogy levegyük a terhet a szülők válláról, hogy a családalapítás ne járjon együtt az életminőség tartós csökkenésével, és könnyű legyen a visszalépés a munkába.
Méltányos és igazságos családtámogatási rendszert hozunk létre, amely nagyobb figyelmet fordít a szegénységben élő családokra és a gyermekszegénység csökkentésére. A támogatási rendszerrel ösztönözzük a munkába való mielőbbi visszaállást és azt is, hogy a férfiak is töltsenek otthon néhány hónapot a gyermekükkel. Elősegítjük, hogy minden gyermek családban és biztonságban nőhessen fel.
Mit tesz egy családbarát országért a Momentum? Például:
- Megduplázzuk a maximum adható GYED-et.
- Rugalmassá tesszük a GYED folyósítását: akár a fizetés 100 százaléka is megkapható.
- Bevezetjük az apahónapokat, hogy elterjedjen az apák otthon maradásának gyakorlata.
- Újragondoljuk és akár 25 százalékkal emeljük a családi pótlékot, hogy csökkentsük a gyermekszegénység kockázatát.
- A szülők nyugodt szívvel mehetnek munkába, mert a munkaügyi központok szolgáltatásai közé emeljük a napközbeni gyermek-elhelyezést.
- Munkává minősítjük a fogyatékossággal élő gyermek ápolását és díját a másfélszeresére emeljük.
- A gyereknek tudnia kell, kihez forduljon a bajban: létrehozzuk a pánikgomb-rendszert.
- Kéznél a segítség az egész országban: a gyermekjogi képviselők számát a tízszeresére emeljük.
- Tudatos felnőtteket nevelünk, akikkel nyíltan beszélhetünk demokráciáról, családalapításról, vagy a szenvedélybetegségekről is.
Milliárdokat felemésztő, értelmetlen konzultációk helyett javasoljuk a kormánynak a fentiek átgondolását, és felszólítjuk, hogy ezt a pénzt a magyar családok támogatására fordítsa inkább.
Akár a tartós beteg gyermekeket ápoló szülőkre, akár a mély szegénységben élő gyermekekre, akár a dolgozó, a fizetésükből épphogy megélő szülőkre, akár a kilakoltatás miatt rettegő családokra, akár a családokat támogatni, segíteni próbáló szociális szférára, akár a kivándorló gyermek – és családorvosok itt tartására, akár a jövő generációjának színvonalas oktatására, akár a gyermekvédelmi rendszer fejlesztésére. Bármi másra, ami a problémát valóban meg is oldaná.
