A héten megjelent és a Momentum birtokába került egy jogszabály-tervezet, a “2019. évi … törvény a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról”. A Momentum ezzel kapcsolatos szakpolitikai véleményét foglalja össze ez a bejegyzés.
Szabadságot a tudománynak! Az Akadémiai Dolgozók Fóruma vasárnap délután kettőkor tüntetést szervez a Fővám téren.
Akik követték a médiában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megcsonkításáról szóló vitát, azoknak a legtöbb kormányzati terv nem újdonság. Ugyanakkor a kormányzati ámokfutás a szabad tudománnyal szemben egy újabb szakaszába ért, miután elkészült a szövegszerű törvényjavaslat.
Sajnos az eddigi pletykák igaznak bizonyultak. Több ponton is problémás a javaslat, és megerősíti azokat a találgatásokat, amik szerint a kormány célja a következő költségvetési ciklus EU-s forrásaihoz való közvetlen hozzáférés és a tudományos szabadságba való beavatkozás.
Tételesen soroljuk a legfőbb problémákat:
1. Elvész a tudomány szabadsága
Két új szervezetet hozna létre a kormány: a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT) és az Eötvös Loránd Kutatói Hálózatot (ELKH). Ezek közül az előbbiben a tudomány képviselőinek aránya egyharmad, míg az utóbbiban 50% lenne.
A kutatások “hasznosságát” az NTT ítélné meg, ahová a miniszter nevez ki tagokat a gazdasági, illetve az állami szférából egyharmad-egyharmad arányban. Könnyű belátni, hogy a politikai akarat keresztülviteléhez eleve adott a szükséges többség. Az elmúlt évek eseményei alapján pedig temérdek negatív tapasztalatunk van arról, hogy a rezsim miként kezeli a kisebbségi véleményeket az egyes testületekben.
Ezek az arányok ráadásul teljesen szembemennek a kormány kommunikációjában hangoztatott német modellel. A Max Planck Intézet esetében elenyésző ugyanis a nem-tudós tagok száma. Az 50%-os létszám ugyanis az ELKH esetében is annyit jelent, hogy elég egy tudós tagot meggyőzni a kormány akaratának végrehajtásához.
A tudományos hasznosságot és a tudományos szempontokat tehát nem a tudós, hanem a végrehajtói ág képviselői ítélnék meg. Ezen felül a hatékonyabbá tétel szintén fals érv, hiszen egy párhuzamos intézményrendszer lesz létrehozva, ami nem igazán a hatékonyság irányába mutat.
2. Az egész a hazai tudományos elit elleni lejáratóhadjárat része
A törvénytervezetet átitatja az a feudális szemlélet, hogy a tudósoknak fogalmuk sincs a társadalom szükségleteiről, nem tudják megfelelően elkölteni a kutatási forrásokat. Ráadásul nem elég hatékonyak, nemzetközi szinten nem elég versenyképes a magyar tudomány. Ezt semmilyen vizsgálat nem igazolja, a ráfordított költségekhez képest a magyar tudomány feltűnően eredményes, elég ha csak régiós szinten megnézzük ez elnyert kutatási pályázatokat (ERC-granteket). Ugyanakkor ezek a gondolatok jól illeszkednek a rezsim a magyar tudományos társadalom ellen viselt keresztesháborújába.
A pénzügyi és tudományos hatékonyság mikéntje és a hogyanja még mindig kérdéses. Ez megerősíti azt a vélekedést, hogy ezeket a kormány inkább kommunikációs célokra használja. Hiányoznak a konkrétumok, nem tér ki a tervezet sem a források mértékére, sem a tudományos teljesítmény mérésének módjára, holott számos egyéb részletkérdést tartalmaz.
3. Az MTA vagyonára és az EU-s pénzekre teszi rá a kezét a korrupt állam
Magyarországon mindenki (a Fidesz-szavazók nagy része is) tényként kezeli a kormányzati korrupciót, az Európai Ügyészség ötletének támogatottsága a fideszes választók között is kétharmados.
Azáltal, hogy állami kézbe kerülnek az MTA infratstrukturális (ingyen használatba adná a tervezet az ELKH-nak) és humánerőforrásbeli tulajdonai, a tudományos életben jelentősen megnő a korrupció kockázata.
Az EU-s támogatások rendszere is átalakul 2020 után a következő költségvetési ciklusra. Ezekben várhatóan jóval nagyobb mértékben kapnak helyet innovációs források, amelyek a tervezet szerint szintén a kormány által iránytott kutatóhálózatban lennének felhasználva. Az eddigi tapasztalatok ezen a területen se ígérnek túl sok jót az EU-s pénzek kormány általi elköltésének tekintetében.
A Momentum elfogadhatatlannak tartja a törvény tervezetét és kiáll az MTA és a magyar tudomány szabadsága mellett.
Ezért mindenkit buzdítunk arra, hogy csatlakozzon az Akadémiai Dolgozók Fóruma által június 2-án 14 órára meghirdetett demonstrációhoz! A tüntetés Facebook-eseményét itt találjátok.
A Momentum Mozgalom Oktatatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Munkacsoportjának nevében:
Dukán András Ferenc
Dr. Demeter Márton
Dr. Buhály Attila
Ha érdekelnek a Momentum oktatáspolitikai hírei, akkor kövesd Dukán András Ferenc oktatáspoltikai koordinátor közéleti Facebook-oldalát.
Borítókép: a Momentum az ellenzéki pártok közül elsőként, a tavaly nyári “uborkaszezon” közepén egy flashmobon kiállt a szabad tudásért a Magyar Tudományos Akadémia mellett
