Hiába közeledik Ukrajna Európához, a kárpátaljai magyarság vakvágányon halad – a magyar kormány támogatásával. Orbán Viktor az Ukrajnával háborúzó Moszkva felé kacsintgat, hiába felel Kijev a magyarok jólétéért. Egy felelős külpolitikának nagy erőkkel kellene támogatnia Ukrajna európai ambícióit a nemzet egységének megőrzése érdekében, és olyan kisebbségpolitikát folytatni, amely az ott élők valódi érdekeinek képviseletét vállalja, homályos hatalmi célokra való kihasználásuk helyett.
Hetven év szovjet-orosz propagandája gondoskodott arról, hogy Kárpátaljára sose köszöntsön be a béke és a harmónia, hogy a magyarok az ukránokra ne jó szomszédként, ne sorstársként, hanem elnyomó népként tekintsenek. Tény, hogy az ukrán politika rendszerint csak a választások közeledtével fordít némi figyelmet a magyar kisebbségre, ellentétben az orosz kormánnyal, amelynek kiérlelt stratégiája van a magyar kisebbség saját céljaira való felhasználására.
A kárpátaljai magyarságra természetes szövetségesként gondol Moszkva, hiszen közös az ellenség. Ezért ahol lehet, szítják a gyűlöletet: Kárpátalján is hasít az orosz propaganda, a kijevi kormányt mint fasiszta juntát emlegetik, ezt a retorikát pedig sajnos egynémely magyar szervezet is visszhangozza. Magyar nyelvű táblákat rongálnak, a magyarság Trianon-emlékezetéből űznek gúnyt, ezzel is erősítve azt az érzést, hogy Kijev nem szán helyet a magyaroknak Kárpátalján.
Sajnos ezt a cinikus orosz stratégiát eddig egyetlen rendszerváltás utáni magyar kormány sem tudatosította, ahogy nem dolgozott ki átfogó, hatékony tervet az ellensúlyozására sem. A Fidesz és Orbán Viktor külpolitikai dilettantizmusáról, rosszabb esetben a határon túli magyarok helyett Moszkva felé való elkötelezettségéről tanúskodik az, hogy a Krím elcsatolásának és a kelet-ukrajnai háború kitörésének idején kezdenek nemzetiségi autonómiát követelni a kárpátaljaiaknak.
Azzal, hogy nem részletezi, ez alatt mit értenek, illetve azzal, hogy az ukrán-magyar kapcsolatokat gyakorlatilag csak a kárpátaljai magyarság ügyében való lobbizásra sorvasztja, Orbán a Jobbik és más oroszbarát erők szakadár ideológiájára segít rá. Még aggasztóbb, hogy a magyar kormány partner Moszkva zsarolásában: egy-egy orosz tisztviselő látogatása nyomán el-elzárja a fordított irányú gázszállítást Ukrajna felé, ezzel kockáztatva, hogy szomszédainknak, velük kárpátaljai honfitársainknak se legyen mivel fűteni a téli hidegben.
A Jobbik még kevésbé szégyenlősködik, amikor az orosz érdekek kiszolgálásáról van szó – a kárpátaljai magyarok kárára. A jobbikos EP-képviselő Kovács Béla beregszászi irodáját az ukrán hatóságok azért tiltották be, mert az nyíltan agitált Kárpátalja elcsatolásáért és a Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának elismeréséért. Az ukrán hatóságok ötéves beutazási tilalommal szankcionálták Szávay István jobbikos országgyűlési képviselőt és a Jobbik-közeli Hegedüs Lórántot is, feltehetően a kárpátaljai magyarság körében folytatott aktív oroszpárti politikájuk miatt (forrás és forrás). De említhetnénk a szintén EP képviselő Morvai Krisztinát, aki tudatosan magyarellenesnek tünteti fel a kijevi politikát, ezzel is szítva a nemzetiségek közötti feszültséget. Ez az ellenségképzés sajnos elsősorban a kárpátaljai magyarság számára hátrányos, amely így feleslegesen kerül összetűzésbe az oroszokkal szemben a túlélésért küzdő ukránokkal, a kijevi kormányzat és rendészeti szervek figyelmét is felhívva arra, hogy a magyarság nem együttműködő és felelős nemzetiség, hanem az állam egységét esetleg veszélyeztető tényező.
Eközben a magyar kormány kisebbségpolitikája teljes kudarc, hiszen a felelős érdekképviselet és hathatós segítségnyújtás helyett saját önös belpolitikai érdekeit, az olcsó helyi klientúraépítést helyezi előtérbe, ráadásul tűrhetetlen módon sokszor eszközként – így például olcsó munkaerőként – tekint a kárpátaljai magyarokra, és szemet huny olyan, a helyi lakosság nyomorán nyerészkedő illegális tevékenységek felett, mint a dohány –és facsempészet.
A kárpátaljai magyarság pótolhatatlan kapocs Ukrajna és Magyarország között. A magyarok sorsa a tragikus kelet-ukrajnai háborúban végképp összefonódott az ukránokéval. A magyar kormány feladata és felelőssége ebben a helyzetben az lenne, hogy megértesse: Ukrajnában a magyarság államalkotó, európai hagyományokkal rendelkező tényező, amely érdekelt abban, hogy Ukrajna kiszakadjon Oroszország, és méginkább a poszt-szovjet korrupciós állammodell kötelékéből, lépésről-lépésre megteremtve azokat a gazdasági, politikai és erkölcsi feltételeket, amelyek visszafordíthatatlanul az európai fejlődés útjára állítják az országot és benne honfitársainkat. Ehhez arra lenne szükség, hogy felismerjük: ez Magyarország és a magyarság legelemibb érdeke.
Momentum külpolitikai munkacsoport
UPDATE: A fenti blogposzt 2017. augusztus 9-én megjelentetett első változatában azt állítottuk, hogy Hegedűs Lórántnét kitiltották Ukrajnából. A valóság ezzel szemben az, hogy nem őt, hanem férjét, ifj. Hegedűs Lórántot sújtották beutazási tilalommal az ukrán hatóságok. Szávay István esetében, akit szintén kitiltottak, nem közölték ennek az okát, itt csupán feltételezésekre hagyatkozhatunk.
Borítókép: Index (Kép forrása)
