A Fidesz június 14-én megszavazta a civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvényjavaslatát. A törvényjavaslat elfogadása jól illeszkedik a Fidesz „oszd meg és uralkodj”-elven alapuló hatalmi logikájába: bizalmatlanságot szítanak, ellenségképet formálnak és háborút hirdetnek annak érdekében, hogy elszigeteljék egymástól az embereket, és így ellenállás nélkül uralhassák a kiszolgáltatott társadalmat. A Fidesz nem állampolgárként, hanem alattvalóként tekint az ország tagjaira, Orbán Viktor pedig nem demokratikus vezetőnek, hanem uralkodónak képzeli magát.
Egy szabad országban a civil társadalmat az állampolgárok szervezetei alkotják, amik segítik megakadályozni a hatalmi túlkapásokat, elősegítik a kis gazdasági szereplők érvényesülését és a kiszolgáltatott egyénekből erős közösségeket szerveznek. Az, aki a civil társadalmat akarja elnyomni, valójában az országot akarja elnyomás alatt tartani, és annak érdekében akadályozza meg az állampolgárok együttműködését, hogy ellenállás nélkül léphessen át a fejük felett.
Állampolgárok és alattvalók
Az állampolgárok döntéseket hoznak – az alattvalók sorsáról mások döntenek. Az állampolgárok közösségben élnek, érdekeik és értékeik mentén együttműködnek egymással – az alattvalók magányosak, egymástól elszigetelten, a hatalomnak kiszolgáltatottan élnek. Az állampolgárok vitáznak egymással, és annak érdekében, hogy biztosíthassák az együttélésüknek a legkedvezőbb feltételeit, megszervezik maguk körül az államot – az alattvalók parancsot teljesítenek, a hatalom a fejük felett megszervezett államot használva saját érdekei szerint hoz döntéseket.
Demokratikus vezetők és uralkodók
A demokratikus vezetők az állampolgárok érdekeit képviselik, helyettesítik őket a döntéshozatal során, és azért, hogy kötelességüknek eleget tehessenek, folyamatosan egyeztetnek velük – az uralkodók önmagukat képviselik, amihez elvárják az alattvalók támogatását. A demokratikus vezetők tiszteletben tartják politikai ellenfeleiket, mert ők is az állampolgárokat képviselik – az uralkodók viszont semmibe veszik politikai ellenfeleiket, és az általuk képviselt állampolgárokat is. A demokratikus vezetők a jogegyenlőség és a jogállamiság elvein alapuló demokratikus államokkal építenek kapcsolatot, hogy az állampolgárok számára nemzetközi szinten biztosíthassák a békét, a biztonságot és szabadságot – az uralkodók egymást segítik a hatalmon maradásban és az alattvalók elnyomásában.
A civil társadalom szerepe egy demokráciában
Az állampolgárok közösen alakítják ki az együttélésüknek a kereteit: egymással szerződve határozzák meg azokat a szabályokat, amiknek betartását elvárják és kikényszerítik egymással (és az állammal) szemben. Az állampolgárok akkor tudnak eredményesen együttműködni, ha csoportosítják az erőforrásaikat és létrehozzák a szervezeteiket. Ezeken keresztül tudják lefolytatni a társadalomban megjelenő vitákat, és tudják megoldani a közösségüket érintő problémákat. A civil társadalmat az állampolgárok együttműködése érdekében megalapított szervezetek alkotják. Ezek a szervezetek kulcsfontosságú szerepet töltenek be egy demokráciában: ellenőrzik a megválasztott vezetőket, és ezzel segítik megakadályozni a hatalmi túlkapásokat; megszervezik az egymásért felelősséget érző állampolgárok közösségét, elősegítve ezzel egy politikai hatalomtól független társadalmi védőháló kiépülését; lehetővé teszik a kis gazdasági szereplők összefogását, így ellensúlyozzák a piaci erőfölényt.
A civil társadalom hatalmi ellensúly
A civil társadalomnak aktív politikaformáló szerepe van: felhívja a társadalom figyelmét a meg nem oldott kérdésekre, az újonnan felmerülő szükségletekre és igényekre, amivel képes befolyásolni a szakpolitikai reformokat. Továbbá ellensúlyozni tudja a központi döntéshozatal túlkapásait; tagjainak szaktudása és szervezettsége révén időben képes azonosítani és a nyilvánossággal megismertetni az egyes jogszabálytervezetek visszásságait. Ezáltal a demokratikus politikai rendszerekben a civil társadalom fontos szerepe a demokrácia megerősítése és megőrzése.
A civil társadalom az országból közösséget szervez
Az állampolgárok természetes igénye, hogy közösségben éljenek. Az állam, feladatainak sokrétűségéből és az állampolgároktól való távolsága miatt nem képes valamennyi társadalmi igényt kielégíteni. Ezzel szemben a hasonló célokkal rendelkező állampolgárok együtt hatékonyan képesek érvényesíteni céljaikat, és annak elérése érdekében összpontosítani anyagi, szellemi erőforrásaikat. A civil szervezetek ösztönzőleg tudnak hatni a cselekvő társadalom kialakulására, és így egy, a politikai hatalomtól független társadalmi védőháló kiépülésére.
A civil társadalom ellensúly a gazdasági erőfölény helyzeteiben
A civil társadalom egyes szervezetei képesek erősíteni azoknak a piaci résztvevőknek az érdekérvényesítő képességét, akik a globális piaci folyamatok alakulásában alulmaradnak. Segítik a piaci esélyegyenlőtlenségek felszámolását. Egy piaci környezetben, ahol eredendően nem jelenik meg a szolidaritás, a civil társadalom segít az egyébként hosszú távon leszakadó piaci szereplők helyzetén. Ilyen céllal működnek a családi gazdaságok, a fogyasztói kooperációk, a termelői és a fogyasztói szövetkezetek és számos civil szervezet.
A Fidesz hatalomtechnikai manőverei és a civil szervezetek
A Fidesz 2010-ben nemzeti együttműködés felkiáltással megalapitotta a NER-t (a Nemzeti Együttműködés Rendszerét), majd nekilátott a magyar társadalom módszeres szétveréséhez. Annak érdekében, hogy magukat a magyar emberek egyetlen igaz védelmezőjeként állíthassák be, folyamatos harcot indítottak képzelt ellenségek ellen. Céljuk azóta is az, hogy elhitessék, szakadatlan háborúban áll az ország, és így nélkülözhetetlennek tűnjenek. Ez a kormányzat fő politikája, ami valójában nem szól másról, mint az emberek megtévesztéséről és a végzetes megosztásáról. Az oszd meg és uralkodj elve alapján felszabdalják a társadalmat, elszigetelik az állampolgárokat egymástól, illetve történelmi és kulturális közegünktől, Európától. Aki szembemegy a kormány propagandagépezetével, az ellenség. Aki másképp gondolkodik, az ellenség. Aki veszélyt jelent az általuk kiépített erőtérre, az szintén ellenség. Ha valaki megpróbálja ellenőrizni a közpénz elköltését, felszólal az elnyomottak és rászorulók érdekében, vagy éppen megelégelve azt, hogy a hatalom mindig a sajátjait részesíti előnyben, és megszervezi érdekei képviseletét, hamar óriás plakátokon végzi az ország más „főellenségei” mellett.
A magyar társadalom sohasem volt olyan megosztott, mint jelenleg. A Fidesz mindez ideáig sikerrel hajtotta végre a hatalomtechnikai manővereit, manipulálta és uszította egymás ellen az embereket. Az európai nemzetek közül a magyarok bíznak legkevésbé egymásban. A bizalmatlanság és a megosztottság következtében az állampolgárok nem tudnak hatékonyan együttműködni egymással, és így nem képesek megakadályozni a hatalom túlkapásait.
A Fidesz végső célja, hogy az állampolgárok közötti együttműködés és párbeszéd minden formáját ellehetetlenítse, és így ellenállás nélkül uralhassa le a magyar társadalmat. Ennek folyamatnak az egyik jelentős állomása a civil társadalom ellehetlenítése és felszámolása, ahogy az Oroszországban is történt.
A civil szervezetek ellen a már jól ismert módszereit alkalmazza a Fidesz kormányzat. Ellenséges elemként mutatja be őket, akivel szemben meg kell védeni a magyar társadalmat. A civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvény célja, azok ellehetetlenítése és elszigetelése a társadalomtól, és ezáltal a kritikus hangok, illetve a sajátjával ellenkező vélemények elnémítása. A kormányzat a törvénnyel azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy a független civil szervezetek valójában külföldi érdekeket szolgálnak. A jogszabály értelmében ugyanis azoknak a civil szervezeteknek, amelyek külföldről évente több mint 7,2 millió forint adományt kapnak, fel kell tüntetniük a nevük mellett hogy „külföldről támogatott szervezet”. Azt a civi szerveztet pedig, amelyik nem hajlandó megbélyegezni magát, azt az ügyész indítványára megszünteti a bíróság.
A civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvény mögött nincsen megalapozott indokolás, nincsenek érvek, nincsen mögötte semmi a sunyi hatalom-koncentráció szándékán kívül. A törvény állítólagos célja az, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos adatok nyilvánosságát növelje, valójában azonban a megbélyegzésen túl, csak az adminisztrációs terheket növeli, hiszen olyan adatok közzétételét írja elő, amelyek már eddig is elérhetőek voltak a kötelező és nyilvános beszámolókban. A „külföldről támogatott szervezet” megjelölés használatának pedig kizárólag az a célja, hogy a megtévesztő kormányprogandával megtámogatva növelje a civil szervezetekkel szembeni bizalmatlanságot.
Rendkívül rosszhiszemű azt állítani, hogy egy szervezet, amelyik külföldről egy évben 7,2 millió forintot kap, az szükségképpen a magyar állam ellen szövetkezik.Természetes dolog, hogy a civil szervezeteknek vannak politikai céljaik, és ugyanennyire természetes az is, hogy vannak civil szervezetek, amelyek céljaik elérése érdekében nemzetközi szinten összefognak. Ezek a nemzetközi szintű együttműködések olyan „félelmetes és káros” célokat szoktak kitűzni maguk elé mint a gyermekéhezés felszámolása, a demokratikus értékek elterjesztése, vagy éppen a korrupt politikusok leleplezése. Ezek a szervezetek ezekért a nem titkolt politikai célokért küzdenek. Velük szemben pedig az elsődleges politikai célokkal rendelkező kormány, azt a félelmetes vádat fogalmazza meg, hogy politizálnak, ezért gyanúsak. Mindeközben a Kormány közpénzzel hizlal fel egy saját nevelésű szervezetet annak érdekében, hogy azon keresztül bújtatott módon terjeszthesse káros propagandáját az adófizetők pénzéből.
A Momentum Magyarországa
A Momentum alapvető értéknek tartja az állampolgárok szervezkedési szabadságát, és ezért arra törekszik, hogy segítse a civil társadalom szabad kibontakozását. Értékrendtől függetlenül a társadalom tagjaként ismeri el az összes olyan – a társadalmi együttélés alapvető feltételeit elfogadó – független szerveződést, ami az állampolgárok érdekeinek érvényesítése, értékeinek képviselete érdekében jön létre. A kormánnyal ellentétben nem ellenségként, hanem partnerként tekint a civil társadalom tagjaira, nem elnyomni, hanem segíteni akarja ezeket a szervezeteket, hogy a bennünk rejlő innováció és tudás hatékonyan járulhasson hozzá egy nyitott és fejlett Magyarország felépüléséhez.
A Momentum célja, hogy a jelenlegi zárt és átláthatatlan döntéshozást nyílt és átlátható döntéshozatali folyamatokkal váltsa fel, amikbe minden állampolgár egyenlő eséllyel csatornázhatja be érdekeit, értékeit és tudását.
(Azzal, hogy mi a probléma a jelenlegi döntéshozatali folyamatokkal, és mit kellene rajtuk változtatni, egy következő blogposztunkban fogunk foglalkozni.)
A cikk szerzői a Momentum Mozgalom Jogállamiság és Antikorrupció munkacsoportjának tagjai.
