A diákok igaza

Szerző: | jan 15, 2018 | Blog

Több mint öt év telt el a legutóbbi diáktüntetések óta. Január 19-én pénteken újra tüntetnek a diákok: ne menj suliba, demonstrálj az oktatásért. A Momentum a diákokkal van.

Talán vannak, akik úgy gondolják, hogy a diákok belenyugodtak a kormány 2012 környékén hozott döntéseibe: a felsőoktatási reformnak gúnyolt intézkedésekbe, a röghöz kötésbe, a keretszámok drasztikus csökkentésébe. Több mint öt év után a diákok azonban ismét utcára vonulnak, de ezúttal nem egy vagy két elhibázott döntés, a jelenlegi oktatáspolitika mögött húzódó már megszokott rosszindulat, vagy egy-két személy ellen tiltakoznak: az egész rendszer megváltoztatása a cél.

Kimondható, hogy a tiltakozó diákok nem ilyen iskolában akarnak tanulni. Szemben azonban a kormánypropaganda rágalmaival: tanulni akarnak. Tanulni, de nem magolni. Megismerni a világot és legfőképpen saját helyüket a világban, de nem szorongani. Együttműködni diáktársaikkal és közösen felfedezni, nem pedig félni tőlük, vagy folyton versenyhelyzetben lenni velük. Kibontakozni, nem pedig méretre vágva kikerülni egy futószalagról.

A Momentum Mozgalom kiáll ezekért a követelésekért, és támogatja a tiltakozókat.

Támogatja, mert követeléseik nyilvánvaló és támadhatatlan pontok, amelyeknek minél előbb meg kell valósulnia az oktatáspolitikában, attól függetlenül, hogy milyen párt van éppen kormányon. A következőkben ajánlást is teszünk a megoldásra a programunk alapján.

A sikeres szakképzés nem utakat zár el, hanem kapukat nyit ki

A magyar közoktatás ezernyi sebből vérzik, de talán mind közül a legtragikusabb a szakképzésben tanulók sorsa. Elkeserítő, hogy a legtöbb diák már tizennégy éves korában egy olyan kényszerpályára lép, amiről jóformán lehetetlen letérni. Kötelezővé tették a szakmai érettségit, így aki nem a szakmájának megfelelő helyen kívánna továbbtanulni, eggyel több tárgyból kényszerülhet érettségizni. A közismereti tárgyak óraszámait drasztikusan csökkentették, nem is beszélve a silány minőségű közismereti tankönyvek bevezetéséről. Jelenleg az állam határozza meg, hogy melyik szakmai képzésben hány diák vehet részt, így akár az is előfordulhat, hogy egy adott szakmát szívesen választó diák a képzés hiányában másikat kényszerül választani. A képzés pedig nem is feltétlenül ad számukra hasznos tudást, hiszen a szakmák egy része 10-15 éven belül akár teljesen el is tűnhet.

Igaza van a tüntető diákoknak abban, hogy egy átjárható rendszer felépítésére van szükségünk, a szakképzés teljes megújítására.

Egy olyan rendszerre, ahol a szakiskolákban tanulók is könnyen továbbtanulhatnak, átképezhetik magukat, és olyan pályát választhatnak, amely képességeik és érdeklődésük szerint a legmegfelelőbb.

Mi, a Momentumban a saját programunkban is vállaljuk egy modern, versenyképes szakképzés kialakítását, ahol a továbbtanulást nem lehetetlenítik el sem merev tantárgyi keretek, sem adminisztratív akadályok, hanem a diákokat egy szabad, átjárható rendszerben ösztönzik a képességeik kibontakoztatására.

  • A szakképzési rendszert teljesen átalakítva biztosítjuk az átjárhatóságot, hogy ne egyetlen rossz döntés határozza meg a diákok életpályáját. A szakiskolai képzést négyévesre növeljük, és biztosítjuk, hogy minden évben nagyobb hangsúly kerülhessen a szakmai ismeretek elsajátítása mellett az alapvető kompetenciák és adaptív képességek fejlesztésére is.
  • Az állam helyett a szakképző intézményekre kell bízni a szakmai képzési programok keretszámainak meghatározását, a diákokra pedig a számukra legmegfelelőbb képzés választását.
  • Rövid távon bevezetnénk a szakiskolai érettségit, egy kompetenciaalapú, szövegértési, alapvető matematikai és természettudományos, valamint idegen nyelvi ismereteket felmérő kimeneti mérést.

Esélyegyenlőséget a továbbtanulásban!

Igaza van a tüntető diákoknak abban is, hogy az egyetemi továbbtanulásra jóval kisebb esélye van a vidéki és a kevésbé jómódú diákoknak.

Mivel a legnívósabb egyetemek zömében a fővárosban találhatók, az itt tanulni kívánó diákoknak a lakhatásra nagyon sok pénzt kell költeniük. Ha munkát vállalnak a tanulás mellett, az az eredményeiket fogja rontani, a magasabb ösztöndíjaktól így könnyen elesnek. A jómódú szülők gyermekei megengedhetik maguknak, hogy havi több tízezer forintot költsenek különtanárra, a magasabb pontszámmal pedig biztosíthatják maguknak az államilag támogatott képzést, míg azoknak, akik erről lecsúsznak, súlyos összegeket kell fizetni egy-egy félévért.

A Momentum Mozgalomban egyszerre hiszünk a szolidaritásban és a teljesítményelvűségben.

  • A szolidaritás megköveteli, hogy megszüntessük az igazságtalan kettős ponthatárt és ingyenessé tegyük minden diák számára az első egyetemi évet, és minden rászoruló számára a teljes képzés során szociális ösztöndíjat nyújtsunk.
  • A teljesítményelv pedig a második évtől lép be a felsőoktatásba: a diákok az első, ingyenes év után eredményeiktől függően jogosultak tanulmányi ösztöndíjra.
  • Kiépítjük emellett az ösztöndíjak kiosztásának egységes, országos rendszerét, eltöröljük a hallgatói szerződést, igazságos diákhitelt kínálunk jövedelemarányos visszafizetéssel, és átfogó kollégiumfejlesztésbe kezdünk, amiben az állami források mellett ösztönözzük a magánszféra részvételét is.

Másra van szükség, mint generációkkal ezelőtt

Az oktatást jelentő problémák azonban nem csupán az intézményrendszer egyes elemeiben lelhetők fel, hanem az egész rendszer átfogó megújulást igényel. A jelenlegi merev rendszer rendkívül szűk mozgásteret ad a tanároknak és a diákoknak is, az óraszámok leterhelően magasak, a tananyag tömény, és sokszor a gyakorlati készségek fejlesztése helyett csupán a lexikális tudást helyezi előtérbe. Egyre bővülő ismereteinket ugyanazon keretek közé szorítva, ugyanazon módszerekkel nem lehet már eredményesen megtanítani.

A diákok helyesen látják, hogy nem a lexikális tudás, hanem a problémamegoldás kell, hogy az iskolai képzésük magját jelentse.

Az érettségiig képesnek kell lenniük kiigazodni a gyorsan változó világban, alkalmazkodniuk ehhez a változáshoz, és bármikor nyitottnak kell tudniuk lenni az új dolgok megtanulására.

Emiatt mi teljes szemléletváltást sürgetünk:

  • Nem térfogatképleteket kell bemagolniuk, hanem képesnek kell lenniük bármilyen új matematikai ismeret sokrétű felhasználására, és ismerniük kell azokat a módszereket, ahogyan a körülöttünk lévő világ a matematika nyelvén megismerhető.
  • Nem költők életrajzát, és nem is memoritereket kell bemagolniuk, hanem képesnek kell lenniük az értő szövegolvasásra, a mögöttes, a művészi tartalom felfedezésére, a véleményformálásra, a kulturált, átgondolt vitára, a másik véleményének megértésére.
  • Nem zsámolyugrásra kell őket kényszeríteni, hanem a sport és az egészséges életmód szeretetére kell őket nevelni, a mozgáskultúrát és a testtudatosságot kell fejleszteni.
  • Az iskolának továbbá a mindennapi élet kihívásaira is fel kell tudnia készíteni a diákokat, a pénzügyi tudatosságtól kezdve a pályaválasztáson át a demokratikus rendszer átlátásáig.

Legyen végre a diák az első!

Egyetértünk a diákokkal abban is, hogy az oktatási rendszernek olyan területeken is segítenie kell őket a kibontakozásban, amelyek eddig nem tartoztak a hagyományos tantárgyi struktúrába, vagy az alacsony óraszámok miatt túl kevés idő maradt rájuk.

Aki programozni szeretne, programozzon; aki fotózni szeretne, fotózzon; aki filmet rendezne, filmezzen!

Ezek a tevékenységek nem száműzhetők délutáni szakköri időpontokra a klasszikus szaktárgyakkal amúgy is megterhelt napok végén.

Mindezek a változtatások az egész kerettantervi és tantárgyi rendszer teljes újragondolását igénylik, felvetve a kötelező tantárgyi óraszámok teljes eltörlését.

  • Az iskoláknak nagyobb szabadságot kell adni olyan pedagógiai programok kidolgozására, ahol nem a tananyag, hanem a diák kerülhet végre középpontba.
  • A kötelező erkölcstan és hittanórák helyett a közösségszervezésre, iskolai programokra kell fókuszálni.
  • A gyerekeknek kevesebb időt kell az iskolapadban szorongva tölteniük, feleléstől tartva, és többet egymással, a közösséggel, a kreativitásukat kiélve, ezzel is elejét venni az olyan riasztó jelenségeknek, mint a kiközösítés, a bullying.

A Momentum Mozgalom vállalja, hogy élére áll ennek az átgondolási folyamatnak, és a szakmával karöltve végig is viszi azt.

Modern korba modern iskolát!

Egy ilyen korszerű rendszer elképzelhetetlen a megfelelő infrastrukturális háttér nélkül. Az iskolák nagy részében nem, hogy rendes számítógépparkra nem telik, de a diákoknak beázó plafonok és omladozó falak között kell a kényelmetlen padokban fészkelődniük.

A Momentum Mozgalom oktatáspolitikai elvei nem az okostelefonok kitiltását tűzik ki célul, hanem azok integrálását a tanórákba.

  • Támogatunk minden olyan innovációt, amely az okoseszközöket tanulás, megismerés vagy kísérletezés céljából használja.
  • Olyan, folyamatosan fenntartható fejlesztési és korszerűsítési program megkezdését szorgalmazzuk, amely ad hoc források helyett folyamatos finanszírozást biztosít az infrastrukturális fejlesztésekhez és amelynek eredményeképp minden iskola minden diákja hozzáférhet a modern eszközökhöz. A fejlesztésnek ki kell térnie a nagysebességű internetkapcsolat és wifi-hálózat kiépítésére is minden iskolában, és biztosítania kell a digitális pedagógiához nélkülözhetetlen eszközök (tabletek, projektorok, okostáblák) hozzáférhetőségét is.
  • Támogatni fogjuk a digitális tananyagok és oktatási felületek fejlesztését, és erősíteni a piacon a digitális tankönyvek helyzetét.
  • A digitalizációs folyamat nem mehet végbe a párhuzamosan futó továbbképzések, a tanárok egységes módszertani felzárkóztatása nélkül.

Hiszünk abban, hogy a digitalizáció nem csupán látványos fejlesztés, de a személyre szabott tanulást, a folyamatos fejlődést, és a hatékony visszajelzéseket legjobban lehetővé tevő eszköz.

Semmit rólatok nélkületek!

A január 19-én tüntető diákok azért mennek ki, hogy a kormánytól azonnali intézkedéseket követeljenek az őket érintő oktatáspolitikai ügyekben, egyúttal követeljék az egész oktatási rendszer radikális újraalkotását is. Mi, a Momentum Mozgalom tagjai velük, veletek vagyunk ebben a követelésben. Úgy gondoljuk, hogy a sorozatos hibás döntések, az észnélküli centralizáció, a diákok és pedagógusok terheinek átgondolatlan növelése mögötti egyik leglényegesebb hiba éppen az, hogy ezeket a döntéseket a pedagógusok és a diákok, a ti megkérdezésetek nélkül hozták. Mi hiszünk abban, hogy soha senkinek nincs joga a fejetek fölött dönteni a jövőtökről. Hiszünk abban, hogy a kiállásotok erőt ad azoknak is, akik látják ugyan a rendszer hibáit, de nem tudnak vagy nem mernek kiállni mellettetek.

Mi ott leszünk veletek.

A cikk szerzője tanár, a Momentum oktatáspolitikusa.

 

Borítókép: Tüntető diákok Budapesten 2012-ben. (Kép innen.)

Tudtad? óriásplakát
Vezessük új útra Magyarországot!
Ez AZ a Budapest