A kivándorlás az utóbbi években az egyik legfontosabb közéleti témánk lett. Lassan minden magyar család szembesül a jelenséggel: mindennapjaink része lett a családi Skype-olás, és új hagyományként jelenik meg az évi végi ünnepek alatti, évenkénti találkozó a külföldön élő barátokkal.
A jelenség új és sok szempontból fájdalmas tapasztalatot jelent a magyarok számára. De mekkora a baj? Mit lehet tenni azért, hogy a most külföldön élők később hazatérjenek? És mi lehet ebben Kerpel-Fronius Gábor és Budapest szerepe? Ezekről írunk az alábbiakban.
A külföldön élő magyarok is számítanak a Momentumra
A 2019-es európai parlamenti választáson a Momentum lett a legnépszerűbb ellenzéki párt a külképviseleteken szavazó magyarok körében. A külföldön szavazó magyarok majdnem harmada a Momentumot támogatta. Az eredmény azt is mutatja, hogy jelentős számban élnek külföldön olyan honfitársaink, akik változást szeretnének a magyar politikában – és ennek eljövetele az esetleges jövőbeni hazaköltözésükről szóló döntésben is fontos szerepet játszhat.
Ahogy 2018-as programunkban is írjuk: „nem a kivándorlás a probléma; a külföldön megszerzett tudással hazatérők nagyban hozzá tudnának járulni az ország fellendítéséhez. Az a gond, ha a külföldön tanuló vagy dolgozó magyarok soha nem jönnek vissza.” Ez utóbbi sajnos országos probléma. De tudjuk, hogy Budapest főpolgármesterének lennének eszközei, amivel a külföldön élő magyarokat ösztönözni tudja a hazatérésre.
Kivándorlási válság (még) nincs, de intő jelek vannak
De miért gondolunk egyáltalán problémaként a kivándorlásra?
Egyrészt az állampolgárok szabad mozgását tartjuk az Unió egyik legnagyobb előnyének. Az Eurobarometer 2018-as felmérése alapján a magyar válaszadók 81 százaléka támogatja, hogy az EU-n belül mindenki ott élhessen, dolgozhasson, tanulhasson és vállalkozhasson, ahol akar.
Másrészt a kivándorlás kihívást jelent minden új EU tagállam számára. Magyarország ráadásul a mérsékeltebb kivándorló országok csoportjába sorolható, például Lengyelország, Szlovákia vagy Észtország mellett: ezen országokban az aktív korúak 5-8 százalékát érinti a kivándorlás. Az erős kivándorló országoknál (Románia, Bulgária, Lettország vagy Litvánia) ez az arány 11-16 százalék. Ezek alapján jogosnak látszik az a gondolat, hogy a kivándorlás egy olyan jelenség, amihez hozzá kell szoknunk, együtt kell élnünk vele, mert az uniós munkaerőpiac működési logikájának az eredménye.
A magyarok kivándorlásának azonban vannak olyan sajátosságai, amik miatt mégis lehet okunk az aggodalomra. Bár a kivándorlás definíciós kérdések és az elérhető adatok korlátozottsága miatt nehezen mérhető jelenség, tehát attól függően eltérhetnek a számadatok, hogy például mit tekintünk kivándorlásnak és mit tekintünk külföldi munkavállalásnak, az elérhető kutatások több tünet alapján is egy irányba mutatnak.
- A kivándorlás mértéke jelentősen felgyorsult 2011 óta. Az Eurostat adatai alapján 2017-ben nagyjából 40 ezer magyar költözött tartósan (legalább egy évre) külföldre. Ez bár csökkenést jelent az előző évi 43 ezer főhöz képest, a 2010-es 13 ezer főnek nagyjából háromszorosa.
- A növekedés messze a legmagasabb a visegrádi négyeket alkotó országok között.
Szlovákiában hasonló a helyzet, ott kétszeres növekedés tapasztalható – ezzel szemben Csehországban a 2010-es szint felére csökkent az évente kivándorlók száma. Magyarországon a többi régiós országhoz képest később indult be igazán a kivándorlás, 2011 és 2017 között közel 250 ezer honfitársunk hagyta el az országot. Ráadásul nő a külföldi országokban állampolgárságot szerzők száma is, ami a hazatérés valószínűségének csökkenésére utal: Nagy-Britanniában például a 2011-es 259-ről 1417-re az Eurostat adatai alapján.
Forrás: Eurostat
- A fiatalok és a jól képzettek mennek el. A kivándorlásról szóló kutatások alapján a fiatalok és a magasan képzettek más társadalmi csoportokhoz képest nagyobb arányban hagyják el Magyarországot. Előbbi nem meglepő: általános jelenség, hogy a családalapítást megelőzően könnyebben költöznek a fiatalok külföldre. A magasan képzettek jelentős elvándorlása viszont a többi országnál is erősebb probléma Magyarországon: a 2012-2017 között időszakban a magasan képzettek elvándorlási aránya is nőtt, ami a mindennapokban is érzékelhető, komoly problémákhoz vezetett.
- A következmények már rövid távon is veszélyesek, és nem látszik, mitől lenne fordulat. A magasan képzettek kivándorlása egyes kulcsiparágakban különösen erős. Az ebből adódó munkaerőhiány mostanra olyan vészhelyzetekben csúcsosodott ki, mint a Honvéd Kórház koraszülött osztályának 2018 év végi bezárása. A reálbérek ugyan nőnek, de felzárkózásuk az európai szinthez továbbra is lassú, és a kivándorlást erősíti néhány további tényező is.
A megoldás nem csak a béremelésen múlik, Magyarország és Budapest versenyképessége is kulcsfontosságú
A kivándorlás elsődleges, de nem egyedüli oka természetesen az itthon és külföldön elérhető bérek közti különbség. Hasonlóan fontos, elvándorlást befolyásoló tényező a magyarországi élettel és az ország helyzetével való elégedetlenség is a magyarok egyik fő kivándorlási célországában, az Egyesült Királyságban végzett felmérés alapján. A megfizethető lakhatás, a színvonalas közoktatás, a jól működő egészségügy mind olyan előnyök lehetnének Magyarországon, amik elgondolkodtathatnák a külföldre készülőket. Ezek hiánya viszont erősíti a kivándorlás valószínűségét: talán nem véletlen, hogy az elvándorlás éppen akkor, 2011-ben indult jelentős növekedésnek, amikor az ingatlanpiac árai is elszabadultak.
Ahogy az egy 2017-es elemzésből is kiderül, egy budapesti albérletben élő fiatal életszínvonala romlott az elmúlt években, ha valósághoz hűen súlyozzuk a lakhatási kiadásokat. A reálbér növekedése valójában nem ellensúlyozta a kiadások növekedését.
Emellett tovább rontanak a helyzeten olyan, kevésbé számszerűsíthető hatást kiváltó, és kisebb csoportokat érintő jelenségek, mint a főváros és az ország kulturális életének beszűkülése, vagy éppen a ,,migránsok”, az LMBTQ-közösség vagy a tudományos közösség elleni kormányzati szintű hergelés.
Ezért a kivándorolt magyarok hazacsábítása sem csupán a bérek növelésével érhető el. Fontos, hogy Magyarországon és Budapesten értékes, nagy hozzáadott értéket biztosító munkahelyek jöjjenek létre. Erre kell ösztönöznünk a hazánkba települő nemzetközi nagyvállalatokat, és támogatnunk kell a versenyképes magyar kis- és középvállalkozásokat.
Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum főpolgármester-jelöltje többször hangsúlyozta, és Budapest 2.0 programunkban ki is fejtjük, hogyan segítenénk a lakhatási válságon, miként lehetne megújítani a főváros tömegközlekedését, zöldebbé tenni a várost és élettel telivé a külvárosokat. Hisszük, hogy egy élhető, nyitott és versenyképes Budapest jelentős számú külföldön élő honfitársunk számára jelentene vonzó választást, hazatérésükkel pedig az egész ország nyerne.
Borítókép: figyelszram
Momentum szakpolitika
